Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 5. szám - Szabó L. Imre: Móra regénye a regényről
tekinthető. Ehhez hasonlóan Hannibál tanár úr személyes érdeklődése révén is kapcsolódik Hannibálhoz, de egyben sorsának hasonlósága révén is. Móra számára ugyanis, mint egyik levelében írja: „Hannibál (...) a civilizációt képviseli a barbár katonával, Rómával szemben."4 Ennek megfelelően Hannibál tanár urat a civilizáció képviselőjének tekinthetjük a modern kori barbársággal szemben. Ezért őt valóban nem is lehetne találóbban elnevezni, mint ahogyan a regény egyik szereplője nevezi, azaz „Hannibál tanár úr"-nak. (Móra regénye főhősének ezen kívül nem is ad más nevet.) Hannibál tanár úr sorsa is hasonlóképp alakul, mint Hannibálé. Ahogy Hannibál hadi vállalkozása elbukott Rómával szemben, úgy Hannibál tanár úr is alul marad kora barbáraival szemben. A keretregényben szereplő értekezés pedig nemcsak Hannibál sorsát tárja fel, hanem jelképesen a keretregény főhősének jövendőjét is. Hannibál tanár úr értekezése szerint „Hannibál egy karthágói forradalomnak esett áldozatul, mikor az arisztokraták sérelmére új alapokra akarta fektetni az adórendszert". Hasonlóképp Hannibál tanár úrnak, ha élete nem is, de állása egy nacionalista „forradalomnak" esik áldozatul, amikor a történelmet akarja új alapokra fektetni. A Négy apának egy leányához hasonlóan a Hannibál feltámasztása esetében is megfigyelhető, hogy a kerettörténet szerkezetét a tárgymű története határozza meg. Az utóbbi regény kerettörténetének két sajátosságát emelhetjük ki. Egyrészt átfogóbb az előzőénél, hiszen abban Hannibál tanár úr értekezésének sorsát születésétől bukásáig nyomon követhetjük, másrészt pedig középpontjában nem a tárgymű keletkezés-, hanem hatástörténete, azaz a nyilvánosság előtti története áll. A regény kerettörténete általában a tudományos művek történetét követi. A regény főbb eseményei azok létrejöttének főbb állomásait tükrözik, bár ebben az esetben mindez egy igencsak torzító tükörben jelenik meg. Mint a regényből megtudjuk, a tanár úr értekezésének ihletője egy felfedezés: hősünk eddig ismeretlen iratokat talált orosz hadifogsága során „egy kaffai karaita zsinagóga padlásán", melyek új megvilágításba helyezik Hannibál halálának körülményeit. Ezek az előzmények a történet során egyre nagyobb jelentőséget kapnak: előbb hősünk magyarországi fogadtatását árnyékolják be, majd pedig értekezéséét is. Hannibál tanár úr története ugyanis azzal veszi kezdetét, hogy a magyar határon tudományos jegyzeteit elkobozzák tőle, őt pedig azok miatt őrizetbe veszik. Kiszabadulva, munkahelyén felkérik, hogy felfedezéséről készítsen egy dolgozatot. A tanár úr értekezése a középiskolai értesítő révén kerül a nyilvánosság elé. Ezt követi az értekezés „bírálata", de ebben a történetben ezt helyesebb inkább csak a bírálat paródiájának nevezni. Az értekezés kéretlen bírálóiként ugyanis a korabeli magyar politikai közélet jellegzetes képviselői jelennek meg, akik jellegzetesen félre is magyarázzák azt. Bírálatuk jellege határozza meg az értekezés „védését" is, amely épp olyan, mint amilyen a bírálat is volt: nem védés, hanem csak a védés paródiája. Az értekezés védője pedig e különös védés során kénytelen belátni, hogy téziseit legalább olyan veszélyes védelmébe vennie bírálói, a felbőszült „mirzák és kánok" tömege előtt, mint a rómaiak között lándzsát tömi Hannibálért. így félelmében le is mond saját nézetei védéséről, s hallgatósága előtt az ő eszméik szószólójaként mutatkozik be. Mintha csak azt állítva védené a rómaik között Hannibált, hogy ő „valójában" nem is ellenük harcolt, hanem érettük! Ehhez hasonlóan Hannibál tanár úr is úgy védi téziseit bírálói előtt, hogy azt a látszatot kelti, mintha az ókori Hannibál is az ő követeléseikért harcolt volna. Ezzel persze ténylegesen már nem is a téziseit igyekszik védeni, hanem pusztán csak a saját testi épségét. Hannibál tanár úr értekezésének e komédiája mögött két értékrend konfliktusa rejlik: a „Hannibál" által képviselt értékrend és közönsége talmi értékei közötti konfliktus. A tanár úr belső drámájának a lényegét e két értékrend közötti választás kényszere képezi. Tragédiája, hogy arra kényszerül, hogy elárulja önmagát, s „Hannibált" maga áldozza 4 Idézi Péter László: Hannibál fóltámasztása. In: Péter László: Móra műhelyében, 75. 66
