Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Kántor Lajos: A szégyen éveiből
igazság - vélt igazságunk - kimondását? Azt sem halljuk meg, hogy (és ez nem felelőtlen pletyka) a ploie§ti-i öreg ortodox pap megdöbbenten meséli: felszólították, prédikáljon a híveinek - most, az ő húsvétjuk előtt - a magyarok rémtetteiről? Hány olyan ortodox pap lesz, aki keresztényi hitére hivatkozva és arra, hogy nekik ott Ploie§ti-ben sosem volt bajuk a magyarokkal, nem akarja teljesíteni a „feladatot"? És hátha akarata ellenére teljesíteni fogja? Hiszen már egy Buzura sem szólal meg ebben az ügyben, mert már rég a magyarok bérencének mondják az Eugen Barbu-félék, csak azért, mert humanista és európai, meg a szó igazi értelmében jó román hazafi akar lenni... Megvárjuk, amíg az egyetem, az iskolák, egyéb intézmények után a magyar nyelvű oktatást egészen megszüntetik, legfeljebb az elemi szintűt hagyják meg? (Ahogy rebesgetik és készítgetik elő, egyelőre a magyar nyelvű középiskolás tankönyvek nyomásának leállításával, a tantárgy-olimpiák és a tanári továbbképző tanfolyamok román nyelvűvé tételével, egyebekkel...) Hovatovább az sem lesz, aki majd jóindulatúan nyugalomra intsen és megvédjen „saját esztelenségedtől"... Kedves Laci, érzem, hogy túlságosan belementem e dolgok taglalásába, elszáll „posztmodem" nyugalmam, már csak a fejem zúgását hallom, de nem az ottani vízét, még kevésbé a malomárokét. Pedig még ez is zúg, és egyelőre nekünk zúg, ezen a napsütéses vasárnap délelőttön... (Még egy kérdés, bár számomra nem zárójeles: hogyan áll a „Világok változása" a Magvetőnél? Kérlek, üzenj valakivel. Ez nagyon fontos a számomra.) És írjál bár egy lapot, azaz éppen egy képeslapot! Baráti szeretettel üdvözöl (várja, interjún kívül is, válaszodat) Kántor Lajos Ui. (Kvár, ápr. 28.) Ma közölték, hogy ők (ott Bukarestben) „nem hülyék"; én az irodalompolitikáról írok, és közben a nacionalizmusról beszélek. Esetleg e részek kihagyásával jöhet a szöveg, ha a megyeiek ezt jónak látják. A szerző beleegyezése nem szükséges? - kérdeztem én a gyűlésen, mire közölték (R. Gy.), csak annyira, mint a mások esetében, és különben is katonák is vagyunk. Egyelőre románra fordítom ma az új szöveget, hogy illetékesek megnézhessék, dönthessenek. (Nézd meg az első, ide mellékelt változatot, ennek a nacionalizmusra vonatkozó egyik idézetét átvettem a második változatba, megtoldva néhány kongresszusival és Buzurával.) Mai újdonság: Kiss Jánost kétperces gyűlésen leváltották és áttették hozzánk, a V. Zoli helyére. Kvár, 1986. május 26. Kedves Miska, már régóta készülök Neked hosszú levelet írni, s most többszörösen itt az alkalom: épp két hete írtad nekem azt a hosszabbat Te, amelyben sok érdekes régi és új dolgot érintesz, ami mind választ vár, és általánosabb érdekű; de ha nem kaptam volna meg ilyen hamar, akkor is írtam volna most, mert hozzám közeli, az eddigi dolgokat és az enyéimet is jól ismerő emberhez akarok szólni, egy meglehetősen nehéz periódusban. Azt hittem, pár nappal ezelőtt, hogy nagyjából már túl vagyok rajta, amikor aztán (tegnap) megjelent az Igazságban Sinkónak (J. T., azaz Judik Tamás szignóval) egy ismertetése áprilisi számunkról (az ,,-nk" itt tulajdonképpen fölösleges), amelynek végén csattan az ostor, már ti. rajtam (is). Te valószínűleg csak pár hét múlva fogod látni ezt a heveny ünneplést - az olvasók többsége valószínűleg nem veszi tudomásul részleteiben, pontosabban azzal 68
