Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 12. szám - Kántor Lajos: Konglomerát (Erdély)

A szomorú, nyomasztó emlékek ősokaként az első évek anyanélkülisége és az apa állandósult hiánya nevezhető meg. (Szöges ellentétben Sz gyermekkorával.) A „törvényesség" hiánya G-t elkísérte az iskolába, ami nem enyhült vidékről a pesti osztályba kerülve, már anyja közelében élve. Az egyetem, neves tanárokkal a bölcsészeti karon, a többéves frontszolgálat hozták a fordulatot, a világnézeti öntudatosodást, a tanácsköztársasági szerepvállalás pedig az egész életutat döntően meghatározta, bécsi emigrációval - és a véglegessé váló kolozsvári folytatással. A válságok főként az emigrációs időben törtek elő, akkoriból való ez a vallomás is, amelyet Sebestyén most örömmel mutattat fel G-vel.- Az én gondolkodásom tartalmait megszabja a magyar nyelv szókincse, fogalmainak sajátos tartalma. Az, ami az én eszembe jut, azt determinálja a magyar nyelv, a magyar fogalmak szimbolikus hatású és szuggesztivitású képzetei. Beszélek más nyelven is. De az nem az igazi, abban nincs csoda számomra, csak értem, de nem szólalnak bennem annak az évszázadai, tájai, atmoszférája, pogány istenei, primitív kultúrája. Az csak civilizáció bennem, és nem kultúra. Ez csak képzés bennem, és nem teremtés. Az elhatárolás bennem, és nem határtalanság... ez csak szűk kör bennem, és nem egyetemesség. Holott én egyetemes és általános akarok lenni.

Ez az, amit G-ről szólva nem szoktak emlegetni. így legalábbis nem. A magyar fogalmak birtokában, továbbépítésében, az egyetemesség felé. De hát nem erről szól ifjú Sz is?

SzGSz tehát, hol legyőzetve, hol legyőzve az időt.

Kavarognak újra a nyilatkozatok. Nem a nyilvánosságnak szánták őket. A szoba négy fala közt, a tiszta papírnak megvallottak, nem számítva az utókori olvasatra.

Sz ifjúkori naplójából (közel egy évszázada):- Én csak a magyarság egy gyönyörű lendülését akarom, s ezt meg is csináljuk.- A világot akarom tudni, a dolgok lényegét. A múltat tudni akarom. Pontosan. De furcsa. Ez a múlt, mégis, emberek.- A tradíciókhoz ragaszkodni a legszebb dolog a világon. De aki újat nem tud, avagy nem akar, az halálra szánt. A nemzetnek kell belső ereje hogy legyen nagy átalakulásokban.- Bolyai nagy ember volt, tehát a magyar kivette részét a kultúrmunkából. Csudálom, csudálják, hogy a magyart miért nem dicsérik. A vallásszabadság országa Erdély. A magyarok megelőzték Európát! Miért nem tömjéneznek bennünket a felvilágosodás hívei? S nem vesszük észre, hogy a hollandiai vallásszabadság 1700 körül jelentett valamit Európának, oda menekültek a jansenisták, oda Spinoza, ott jelentek meg a felvilágosodás könyvei, a magyar Erdély csak a lengyel antitrinitáriusokat fogadta kebelére, s a lengyelek tudnak is rólunk. Hatásaiban van a ténynek fontossága, s ezt hamar elfelejtik a magyarok... Az igazságot kutatjuk és védekezünk - hogy például a magyarok nem voltak éppen ördögök, amikor bejöttek. Szinte az egyetlen nemzet vagyunk, akiknek ősei jelentéktelenek, tehát semmi fontossága nincs, hogy ázsiaiak vagyunk vagy sem. Ellenpélda: az oláhok nem keresték, hanem megkapták Trajánt, hencegnek vele, s ez nekik fontos is, mert ez jelenti Európát és a többi, a francia szimpátiát.

79