Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 12. szám - Füzi László: Megérkezés: III. rész
Akkor, amikor az adott helyzetre a társadalmi cselekvés szintjén egy-egy ember már nem reagálhat, úgy tűnik, elérkezett a pszichológiai kínálat időszaka. Csíkszentmihályi Mihály ezt a következőképpen magyarázza: „Ebből a siralmas helyzetből nincs kiút, hacsak a saját kezünkbe nem vesszük a dolgokat. Ha az értékek és intézmények rendszere már nem adja meg azt a támogatást, amit egykor képes volt nyújtani, minden embernek magának kell megtalálnia saját eszközeit, melyek segítségével életét értelmessé és kellemessé teheti. ...Az egyénnek, hogy képes legyen felülemelkedni hétköznapi aggodalmain és félelmein, függetlenné kell válnia társadalmi környezetétől legalább olyan mértékig, hogy ne kizárólag ennek a környezetnek a jutalmai és büntetései irányítsák az életét. "9 26. Ma a változások egyre kevésbé az életútban mutatkoznak meg, ha csak éppen nem egy válság éveit éljük. Még az élet színterei is egyre kevésbé változnak, s ha változnak is, egyre jobban hasonlítanak egymásra, hatalmas összefüggő területeket lefedő, egynemű városi kultúra alakul ki, más területek pedig elnéptelenednek. A változásokat önmagunkba fordulva éljük meg, s azok egyszer majd felrobbannak bennünk. 27. A tanári és a szerkesztői munka között mégiscsak mutatkozott különbség. A tanári munkát, írtam már, gyakorlati munkának tartom, bizonyos ismeretek megszerzése után a megszólaláson múlik a munka eredménye, azon, hogy miképpen tudom elfogadtatni a diákokkal azt, amit elmondok nekik. Gyakorlati munkának gondolom a szerkesztőit is, abban a vonatkozásban mindenképpen, hogy hiába alkotja meg valaki ennek a munkának a teoretikus alapjait, ez még nem jelenti azt, hogy ezekből az alapokból kiindulva jó lapot is tud szerkeszteni. Ez a tevékenység sokkal inkább a napi kapcsolattartásra, tájékozódásra, kíváncsiságra épül, mint az elméletinek tűnő alapokra. A tanítással még az is rokonítja, hogy a szerző és szerkesztő közötti bizalmi kapcsolaton alapszik. A tanítás is két fél között, a tanár és a diák, vagy a tanár és az osztály között zajlik, a két oldal közötti kapcsolatba nem láthat bele senki. így van ez a szerző és a szerkesztő közötti kapcsolattal is, ennek is csak az eredménye tartozik a külső világra. A két tevékenység közötti különbözőséget a hatás különbözőségében látom. Tudom, hogy a tanár munkájának eredménye is csak évtizedek múlva mérhető, s lehet, hogy inkább azzal, hogy ki milyen könyvet vesz a kezébe tíz vagy húsz év múlva, s nem azzal, hogy emlékszik-e az egyik órán elhangzottakra, a tanári munka hatása azonban mégis megmutatkozik közvetlenül is. A figyelem vagy egy diákok által feltett kérdés önmagában is tanúskodik erről. 9 Csíkszentmihályi Mihály: Flow. Az áramlat (A tökéletes élmény pszichológiája). Akadémiai Kiadó, 1997, fordította: Legéndyné Szabó Edit, 39. 46
