Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 12. szám - Győri László: A tisztaság akarása; A régi ház; Egy papagáj elhulltára
nem tudjuk, a villamos műveknél, vagy csak a mi házunkban lett most áramszünet, mi oka van, hogy éppen karácsonykor gyertyát kell gyújtanunk, többet a kelleténél, s nem ünnepi célra, a meghitt gyertyafény már nem meghitt gyertyafény, szükséges rossz, minden helyiségben gyertyát kell gyújtanunk, nincs meleg víz, a hűtőszekrényben romlani kezd az étel, a villamos művek csak holnapra ígér valamit, másnap aztán sokáig keresgéli az általános csőd okát, a főszekrény minden porcikája rendben, a vezetékek azonban láthatatlanok, öreg a bergmanncső, a csőben a drót, öreg az egész ház, ezen már csak egy nagy pályázat segít, az önrész csekély, a közös költségből nem lehet összeszedni, hozzá kell járulnunk bizony nem kevéssel, minden egyéb a következő évekre marad. A lábazat romlik, az itteni kő, amelyről a kerület nevét kapta egykor, gyönge mészkő, egy-egy kocka már kiporlott idővel, lyukak tátonganak az utcán a falakon, a tető gerendái szintén aggodalomra adnak okot, sok baj van, túlzás ezernek mondani, de akad mindig egy-egy rejtett hiba, a ház azonban egészében véve áll és lakható. Kispolgárok lakták, a sarki fűszeres, de hogy ki még, nincs a házban már olyan idős ember, aki el tudná mesélni a ház történetét, hogy kik éltek benne, csak annyit tudni, hogy polgárok lehettek mindannyian, mert minden lakásban van egy cselédszoba, amelyet ki erre, ki arra használ most, van egy melléklépcső, egy zománctábla jelzi, azon kellett a cselédnek járnia. Ma nem tud senki alkalmazottat tartani, a lakók összetétele vegyes, van egészen szegény, s van gazdag is, aki azonban csak átmenetileg él benne, amíg fel nem épül egy jobb helyen a családi ház. Ötvös, asztalos, mérnök, sofőr, aki a kínaiaknak dolgozik feketén, könyvtáros, munka nélkül csellengő fiúk, 21
