Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 12. szám - Buda Ferenc: A Világ folytatása

mindent.) Aztán Cseresznyés bácsi egyszer csak nem jött ki többé az udvarra. Ám hogy ez mikor lehetett, arra már nem emlékszem. Csupán arra, hogy én még akkor is gyerek voltam.

A 9. szám utcafrontját egy fűszerüzlet - későbbi kifejezéssel: vegyesbolt - foglalta el. Gorzsás Sándor bácsi - testes, köpcös, kerek arcú, nyírott bajszú, középkorú férfi - volt a boltos, piknikus alkatának megfelelően többnyire jó kedélyű, aki sasorra alatt virágzó mosollyal köszöntötte a boltba betérőt, legyen az kisgyerek, szegény ember, fürge fiatalasszony, lecsúszott arisztokrata özvegye vagy város-, sőt országszerte ismert, népszerű színésznő. Egy sovány, fakó hajú, vastag üvegű pápaszemet viselő fiatal segéd dolgozott a keze alá. (Valami baj lehetett a szemével a rövidlátáson kívül is: egy reggel vöröslő szemét dörgölve elpanaszolta: szemcseppet írt elő neki az orvos, ám ő összetévesztette a hasonló üvegcsében lévő sósavval, s abból cseppentett a szemébe. Szömyülködve hallgattuk s adtuk tovább a történetet. A fiatalember szerencsére megúszta tévedését a szeme világa elvesztése nélkül.) E hajdani boltok bensőséges hangulatát a mai önkiszolgáló ABC-áruházak, a plázák s a szuper- meg hipermarketek hivalkodó világában már hiába keresnénk. Lehetséges, hogy lassabb ütemben ment a kiszolgálás - hisz szinte semmilyen áru nem volt előre kicsomagolva: a sót, cukrot, lisztet, effélét, de még az őrölt piros paprikát is zacskóba, a tejet nagy kannából a magunkkal hozott kis kannába mérték, az élesztőt, vajat (ha épp volt) egy nagyobb tömbből egy íjszerű eszköz vékony dróthúrjával metszették le, sőt még a cukorkafélék is ferdén oldalukra fordított, fedeles üvegekben állták az ácsingózó gyerekek sóvár pillantásait -, de itt szóba ereszkedtek a vevővel, s nem csupán illendőségből. Gorzsás bácsival s alkatban hozzáillő feleségével a Szüleim egy idő után baráti ismeretségbe kerültek, jártunk is náluk a bolt mögötti udvaron lévő kis lakásukban. (Sokszor törtem a fejem rajta: vajon mit jelenthet a Gorzsás név? Helynévként találkoztam ugyan a Gorzsa szóval, okosabb azonban attól sem lettem. Évtizedekkel utóbb aztán egy nagykunsági tájszavakat ismertető felsorolásból tudtam meg, hogy a gorzsa egy halászeszköz neve.) Ha jól emlékszem, egy ideig ugyancsak a 9. szám alatt, a hosszú udvar hátsó traktusában működött a DTE nagy tornaterme is. Nyáridőben az udvarra is helyeztek ki szereket, s az utcáról vagy a kertünk aljáról odakandikálva érdekes volt látni, ahogy a fehér mezbe öltözött tornászok a nyújtón óriásköröznek. Ebben a tornateremben néztem s hallgattam végig életemben először egy ökölvívóversenyt. A szorítóban ugrabugrálva egymást püfölő bunyósok mozgóképén túl még arra emlékszem, hogy a versenyzőket biztató szurkolók éktelen ordítozásától rettenetesen megfájdult a fejem.

A zárt utcasor rendjét megszakítva egy vasrácsos kerítéssel határolt udvar következett, benne egy villaszerű épülettel. Ide a háborút követő évek valamelyikében a helyi pártszervezetet telepítették.

Végül az utolsó házban, a Bem tér s a Károly Ferenc József - a háború után több mint negyven évig Hámán Kató, 1990 óta máig (s remélhetőleg végérvényesen) Füredi - út sarkán a zömök, kerek fejű, kerek arcú, lenszőke hajú (még a szempillája is szőke volt!) Karsai bácsi műszerészműhelye várta mindazokat, akik megrokkant drótszamarukat itt kívánták rendbe hozatni.

9