Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11. szám - Varga Mihály: Tudós tanár Kecskeméten: Hajnóczy Iván, a Katona-kultusz ápolója
Varga Mihály Tudós tanár Kecskeméten Hajnóczy Iván, a Katona-kultusz ápolója Hajnóczy Iván igazi történelmi családnak a sarja. Jól mutatja ezt az 1928-ban megjelent családtörténeti munkája, amely a Hajnóczyak címet viseli. Ebből kiderül, hogy a hírős városba csöppent tudós tanár ősei a Szepességből származnak, ahonnan például Zápolya János, Thököly Imre, s egyebek mellett Görgey Artúr is. íme az önnön családjellemzése: „...máig élnek a család hagyományos erkölcsei: a tettre kész hon- és nemzetszeretet, a műveltség magas fokú szeretete és munkálása." A felsorolásból kiderül, hogy hányán és hányán, hányféle módon gazdagították a névsort - és történelmünket is egyben - a nemesi családban, beleértve Hajnóczy Józsefet, a történelmi tanulmányainkból jól ismert lázadót is, a Martinovics-féle összeesküvés egyik szereplőjét. E szellemi értékekben és történelmi hagyományokban egyaránt gazdag múltú család sarjaként Hajnóczy Iván, a tudós tanár és Kecskemét kulturális életét sokrétűen gazdagító közéleti személyiség Budapesten született 1883 januárjában. Egyetemi tanulmányait szülővárosában és Párizsban végezte. Meghatározó kapcsolatainak alakulásáról beszédesen árulkodik, hogy az akkor már rangos Eötvös-kollégiumban olyanok közvetlen társaságában élt, mint például Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, Laczkó Géza, Kuncz Aladár, Pais Dezső és sokak példaképe, a roppant tekintélyes Horváth János. Az egyetemi évek után tanárkodott Késmárkon, Alsókubinban és a fővárosban, majd Kecskemétre került, ahol hamar egy felsőfokú pedagógiai intézmény igazgatója lett, miközben mint irodalomszervező, Katona-kutató, tekintélyes közéleti személyiség folyamatosan, évtizedeken keresztül hozzájárult a hírős város jó hírnevének növeléséhez. Közéletiségét, szerteágazó elhivatottságát jól mutatja, hogy tanári és igazgatói teendői mellett elnöke volt az iskolaszéknek, a Múzeum és Könyvtár Bizottságnak, választmányi tagja a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és elnöke a Magyar Gyorsírók Egyesületének. A széles körben elismert átlagon felüli műveltsége, sokoldalú, s szinte parttalan kulturális érdeklődése kecskeméti évei, évtizedei alatt különleges tekintélyt szerzett neki. Talán nem tűnik felesleges apróságnak, ha megemlítjük, hogy az 1927-es sakkverseny résztvevőit - amelynek Tóth László volt kitűnő szervezője - ő, mint az egyik házigazda, hat nyelven üdvözölte a korabeli tudósítások szerint. Jogosan és megalapozottan írta Heltai Nándor, hogy „Kétségtelenül ő rendelkezett a Katona József Kör vezetőségében a legnagyobb műveltséggel". * Hajnóczy Iván nevének említésekor, vagy nevének hallatán, nem véletlenül gondolunk mindjárt Kecskemét legnagyobb szülöttjére, a halhatatlan drámaíróra, Katona Józsefre. Arra a szomorú és egyben felemelő sorsú alkotóra, aki őt egész - művekben is gazdag 107
