Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11. szám - Imre Zoltán: (Nemzeti) kánon és (nemzeti) színház: - vita a Bánk bán 1930-as centenáriumi színpadra állításáról
sával tárja föl magát, hanem csakis az interpretáción keresztül. A támadásokra reflektáló cikkében kijelentette: „a tradíciót a Nemzeti Színház félreértette, és gépi másolás, nem pedig lelkes újjáteremtés volt a hagyomány",46 Számára Katona és a kortárs világ közötti távolság csak az interpretáció erejével hidalható át, azaz a színpadra állítás és a szöveg dramaturgiai megváltoztatásával. Hevesi szerint csak ezek a változtatások tehetik hozzáférhetővé a szövegnek a szerző által előzetesen létrehozott és a szövegben rögzített jelentését.47 Hevesi felfogásában tehát a rögzített betű ugyan változást szenved, de ezek a változások csak a betűk mögött meghúzódó „eredeti" értelmet teszik újra felfoghatóvá. A Hevesi által proponált „eredeti" értelem „újrafelfedezése" nem más, mint a jelenben végrehajtott értelemkonstrukció visszavetítése a múltba, egy utólagosan konstruált, fiktív szerzőnek való tulajdonítás által. Ennek ellenére a Hevesi által felvetett lehetséges változtatások így vagy úgy, de mindenféleképpen újradefiniál(hat)ták, vagy legalábbis újragondol(hat)ták volna a múltat, beleértve a korábbi színpadra állításhoz kapcsolódó rituális ünnepet és a színházon belüli és kívüli hagyományt. Ezzel azonban nemcsak a nemzeti múltat, hanem a jelent, illetve magát a nemzeti identitást is újragondol(hat)ták volna, amely az adott politikai, ideológiai és társadalmi kontextusban számos olyan veszélyt rejtett, amelyre egyrészt a hivatalos ideológia nem akarta felhívni a figyelmet, másrészt - a hozzászólók véleményeit olvasva48 - a kortársak sem voltak fogékonyak. Történelem, emlék(ezés) és színház Az 1930. április 2-án lezajlott nemzeti Katona-centenárium napján cikkek, tanulmányok, képek, riportok, interjúk jelentek meg a kecskeméti és az országos sajtóban, számos ünnepi beszéd hangzott el és több színház a Bánk bán előadásával tisztelgett Katona előtt. Magyarországon, illetve a történelmi Magyarország területén is (Nagyváradon és Kolozsvárott). A magyarországi ünnepségsorozat központja Katona szülővárosa, Kecskemét volt, ahol a főtéren Katonának köztéri szobrot állítottak. Jánosi képviselőnek bizonyos szempontból igaza volt, amikor két évvel korábban azt jövendölte, hogy Katona meg fog mozdulni a kecskeméti temetőben levő sírjában. 1930. április 2-án valóban ez történt, ugyanis Katonát exhumálták, és később római katolikus liturgia szerint díszsírhelyen újratemették. Ugyanezen az estén adta elő Katona tiszteletére, a kecskeméti Katona József Színházban, a Nemzeti Színház társulata a Bánk bánt, Hevesi új rendezésében. A nagy felháborodás miatt azonban Hevesi csak részlegesen valósította meg tervét: végrehajtott néhány kisebb dramaturgiai változtatást, és újraterveztette a díszletet és a jelmezeket.49 46 Németh 1935,193. - Kiemelés az eredetiben. 47 Hevesi már 1916-os és 1924-es rendezéseiben is kísérletet tett a változtatásokra, de nem jelentette be őket olyan nyilvánosan, mint 1928-ban. Az 1916-os változatban elmaradt például az I. felvonás utolsó jelenete, Bánk meztelen karddal való visszajövetele, Petur palotába törő jelenete, s Gertrudis szövegét is jelentősen húzta. Az 1924-es változatban ezekhez képest csak a III. felvonás színhelyét változtatta meg: csarnok szerepelt Melinda szobája helyett. 48 Lásd É. Á. 1928, 330-341. 49 Hevesi saját kézzel írt rendezőpéldánya (OSzK. B.b. B. 51/1.) azt tanúsítja, hogy „rendkívül felgyorsította az előadás tempóját a teljes szöveg egyharmadának elhagyásával. Nemcsak valamennyi - jórészt korábban sem játszott - narratív részét törölte, de csaknem teljességgel a monológokat, monológszerű részeket is. (...) A drámát három felvonásra tagolta, az első - két képben - az Előversengést, az I. és II. felvonást, a második - négy képben, (Melinda szobája, lépcsőház, Gertrudis trónterme, újra a lépcsőház) a III. és IV. felvonást, a harmadik az V. felvonást foglalta magában" (Orosz 1983, 527.). A jelmezeket és a díszleteket lásd Németh 1935,194—198. 102
