Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11. szám - Imre Zoltán: (Nemzeti) kánon és (nemzeti) színház: - vita a Bánk bán 1930-as centenáriumi színpadra állításáról
csoportok (szerbek, horvátok, románok stb.) feletti dominanciát is fenntarthatták és legitimálhatták.18 Anemzetiszínház-elképzelésben a politikai és kulturális funkciók társadalmi és morális funkciókkal is összekapcsolódhatnak. így történt ez a reformkorban is, amikor a kortársak véleménye szerint a színháznak mintákat kellett adnia a „jó" hazafi jellemzőire, és egyben fel kellett készítenie a nézőket azokra a polgári szerepekre, amelyeket el kellett sajátítaniuk a megreformált és modernizált kapitalista társadalomban, megtartva nemzeti karakterüket és identitásukat. Pesti Magyar Színház, 1837 Emellett a színház feladata volt, hogy a kortárs tematikájú hazai és külföldi darabok előadásán keresztül bemutassa a kortárs világ divatjait, jelmezeit, szokásait, viselkedéseit és az aktuális politikai és társadalmi nézeteket. A nemzetiszínház-elképzelésnek a hatalommal kialakított viszonyát erősítette még az eddig elemzett politikai, kulturális, morális és társadalmi funkciókon kívül az is, hogy a korlátozott számú potenciális közönség miatt - Pest-Buda lakossága még 1848-ban is többségében német ajkú volt — a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színház nem működhetett kizárólag üzleti vállalkozásként. így építését és a megnyitásától számított három évet leszámítva legitimálása és anyagi biztonsága az országgyűíésben hatalmon lévő politikai erő (anyagi és politikai) támogatásától függött.19 Ebből következően a magyar Nemzeti Színház politikai intézményként is működött, és nyilvánvaló politikai célokkal rendelkező jelenségnek tekintették. A Nemzeti Színház a magyar nemzeti identitás kialakításának és fönntartásának eszköze volt, mivel magyar nyelven játszotta előadásait, magyar karaktereket szerepeltetett, illetve a közössé formált nemzeti múltat jelenítette meg. Következésképp a Nemzeti Színházat multifunkcionális nemzeti jelenségként hozták létre és használták, illetve olyan politikai, kulturális, társadalmi és morális funkciókkal rendelkező szemiotizált intézménynek tekintették, amely összekapcsolódik a nemzeti identitás gondolatával és a nemzeti „túlélés" mítoszával. Mindezen funkciók tehát megtalálhatóak a nemzetiszínház-elképze- lésben és implicit és/vagy explicit módon (újra és újra) artikulálód(hat)nak, eltérő módon és arányban, az éppen adott jelen horizontjában. A Nemzeti Színház története során ezeket a funkciókat tudatosan őrizték, emlékeztek rájuk, illetve felhasználták az éppen adott (nemzeti) célokra, különösen akkor, amikor Magyarországnak mint független államnak a létét fenyegetés érte, illetve amikor Magyarországnak - külső és belső változások eredményeképpen — (újra) meg kellett határoznia kulturális, politikai és morális státusát, valamint nemzeti identitását. így a mindenkori magyar Nemzeti Színház szorosan összekapcsolódik a nemzeti politikával, a nemzeti kultúrával és a nemzeti identitással. Nemzeti kánon - Nemzeti Színház: az 1928-as Bánk bán-vita Az 1928-as vitában a nemzeti (dramatikus) kánon és a Nemzeti Színház problematikája a (nemzeti) politika tekintete előtt kapcsolódott. A következőkben a magyar nemzeti 18 Ez lesz majd az általam később részletesen tárgyalt Bánk bán. 19 A Pesti Magyar Színház építését Pest vármegye indította el hosszú viták után, és a színház 1840-ig a vármegye támogatásával működött. Lásd Imre 2007, 212-219. 93
