Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11. szám - Imre Zoltán: (Nemzeti) kánon és (nemzeti) színház: - vita a Bánk bán 1930-as centenáriumi színpadra állításáról
Imre Zoltán (Nemzeti) kánon és (nemzeti) színház- vita a Bánk bán 1930-as centenáriumi színpadra állításáról1 Nem tételezem föl a magyar Nemzeti Színháznak, a magyar színművészeti irodalom és közszellem klasszikus letéteményesének és hajlékának jelenlegi kiváló, jeles, tudós igazgatójáról, hogy Katona József remekéhez avatatlan kézzel hozzányúljon. [Úgy van! Úgy van!] Egy betűt ahhoz hozzátenni, egy szót abból elvenni nem lehet és nem szabad, mert Katona József megmozdulna a kecskeméti temetőben levő sírjában. Én megértem azt, ha a Nemzeti Színház igazgatója jó szándékkal eltelve azt óhajtja, hogy nem tudom, talán sorozatos előadásokban alkalmazza színre, talán a mostani pszichének, a mai dekadens, beteg, majdnem azt mondhatnám, ennek a rothadt erkölcsű korszaknak, hogy ennek ízlése szerint fogja ezt a remekművet beállítani a Nemzeti Színház színpadára, hogy óriási, mondjuk kasszasikerek, meg nem tudom, micsoda irodalmi szenzációk következzenek ebből. Inkább maradjon Katona József remeke továbbra is előadatlanul, legyen az csak a csendes magyar, szomorú hajlékok lakosainak, a magyar intellektüeleknek imádságos könyve, inkább magukban olvasgassák, magukban búsongjanak, lelkesedjenek és épüljenek annak örök értékű tanításain, de a nemzet első színpadára ezt megváltoztatott alakban hozni, azt hiszem, merénylet volna a magyar nemzet élő lelkiismerete ellen. [Úgy van! Úgy van!] A jó szándékot nem vitatom el a Nemzeti Színház igazgatójától, de lehetetlennek tartom, hogy ezt a merényletet megvalósítsa. [Helyeslés.]2 A fenti hozzászólást Jánosi Gábor országgyűlési képviselő mondta el 1928. október 26-án a magyar képviselőházban. Tiltakozását Hevesi Sándornak, a Nemzeti Színház igazgatójának nyilatkozata váltotta ki, amely pár nappal korábban, 1928. október 21-én a Pesti Naplóban jelent meg. Ebben Hevesi bejelentette, hogy dramaturgiai változtatásokat szeretne végrehajtani Katona József drámájának, a Bánk bánnak két évvel később, 1930- ban elkészítendő újrarendezése során. A képviselőn kívül számos jól ismert magyar író, irodalomtörténész, politikus, közéleti személyiség, magas rangú tisztviselő, szerkesztő és újságíró fejezte ki véleményét Hevesi tervével kapcsolatban.3 A Bánk bán szöveg színrevi- tele körül kibontakozó vita számos olyan valós, szimbolikus és virtuális területet kapcsolt össze (intézményi viszonyokat és hatalmi struktúrákat egyaránt), melyek nemcsak a A Katona József-esszépályázat díjnyertes alkotása (A Szerk.) 1 A tanulmány része a nemzeti színház elképzelését a 19. század elejétől napjainkig tárgyaló monográfiának. 2 Jánosi Gábor felszólalását idézi Németh 1935, 185. 3 A vita részletes leírását lásd É. Á. 1928, 330-341. 88
