Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11. szám - Füzi László: Megérkezés: II. rész
8. Ági terhessége aztán feltette a kérdést, hova költözzünk. Marika, Varga Pista felesége javasolta ismét csak, hogy keressük meg az Ady Endre Kollégium igazgatóját, portást keresnek a kollégiumba, a feladat nem sok, éjszakánként a diákokat kell beengedni, reggelente a kollégium előtti részt és a feljárókat kell elsöpörni, télen a havat eltakarítani, illetve nyáron kell ügyeletet tartanunk, mert akkor a turisták a Szépasszonyvölgyből általában éjszaka jönnek haza. Cserébe egy nagy, szoba-konyhás, fürdőszobás lakást kapunk, ráadásul Eger főutcáján, a Széchenyi utcán, a ciszterci templom és a Dobó István Gimnázium épülete között. Valamikor az ekkor már kollégiumként szolgáló épület rendház volt. Megegyezésünk után beköltöztünk a kollégiumba, a tanítás után éjszakánként a későn visszajövő diákokat engedtem be, reggel söpörtem a járdát, aztán mentem tanítani. Innét a Dobó térhez egy rövid utca vezetett, az pedig már a Vár alatt volt, s mindenben élvezhettük a városközponti lét előnyeit. Ide az iskolám is közel volt, a kollégiummal majdnem szemben volt a mozi, hozzá közel a könyvesbolt, aztán egy sarki bolt, cukrászda, s már a Lyceum épülete következett, akkor a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola épületeként szolgált, a helyiek nemes magyarítással „hogy s mint főiskolának" nevezték, ma Eszterházy Károly nevét viseli a főiskola. Az előbb leírt szakasszal szemben áll az érseki palota, a Lyceummal szemben pedig a Bazilika, az egri főszékesegyház. Zsófi megszületése után Ági sokszor sétált el vele az iskolámig, a Népkertben pedig már ketten vigyáztunk rá. Egerben albérlettel kezdtünk, onnét kerültünk be a kollégiumba, Kecskeméten megint albérlet következett, aztán egy tanácsi bérlemény, s ezerkilencszáznyolc- vannégyben az első önálló lakás. Lehet, hogy szerencsések voltunk, a végzés után öt évvel már volt lakásunk. Ha ma Egerre gondolok, akkor nem a Vár képe ötlik fel bennem, hanem a Népkerté, a népkerti séták lányunkkal és a belváros apró, a Dobó tér irányába futó utcáinak a képe. A „keskeny utcák alkotta belváros katlana", ahogy Kálnoky László írta. Kálnoky Lászlóról és költészetéről egyébként akkor senki nem beszélt Egerben, pedig a Kortárs abban az időben közölte gyilkos iróniával megáldott Homálynoki Szaniszló- történeteit. Számomra ezek a történetek azért is érdekesek voltak, mert ismertem a történetek szereplőit, így a subalyuki barlang Neander-völgyi leletét megtaláló Dancza Jánost, akit Kálnoky László Balga Mártonként emlegetett, s aki 1945 után a város rendőrkapitányaként szolgált, emberei a költő családjától könyveket koboztak el.3 (Az említett lelet feltárása még 1932-ben történt.) 3 A témához elolvasandó Kálnoky László Egy hiéna utóélete és más történetek című verseskönyve, a könyv a Magvető Kiadónál jelent meg 1981-ben. 62
