Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - Lengyel András: Az illegális KMP föloszlatása és József Attila
Nyilvánvaló tehát, az illegális KMP föloszlatásának történetében jóval több rejlik, mint egy szimpla „pártügy". A folyamat elemzése s analitikus leírása általános történeti és szervezetszociológiai szempontból is igen tanulságos monográfiatéma lehetne. Arra a munkára, amely egy ilyen vizsgálattal járna, magam, persze, sok okból, nem vállalkozhatom. De szerencsére már az is, ami speciális nézőpontomból - József Attilának e folyamatban való részvételét föltárva - megállapítható, önmagában is érdekes és tanulságos, s túlmutat a szorosabb értelemben vett „életrajzi" horizonton. 2 Itt azonban mindjárt adódik az első kérdés: hogy került a történetbe József Attila? A szakirodalom szerint ekkor, 1936 nyarán már régen szakított a kommunista párttal, sőt már elméletileg is leszámolt mindazzal, ami korábbi „kommunista" korszakát jellemezte. S tény, egy sor nagy konfliktus vitathatatlanul már mögötte volt. Sőt, ekkor már a Szép Szó (e jellegzetesen „urbánus" folyóirat) szerkesztője volt, „mellékesen" pedig - kései, nagy verseinek megalkotója. Egy, az átlagos illegális kommunistákénál lényegesen összetettebb s intellektuálisan magasabb rendű beállítódás megtestesítője. A történet kulcsa, magyarázata, mint oly sokszor máskor is, a csendőrségi nyomozóosztály egyik jelentése. „1937. augusztus 1-én a pácini határőrs egyik tagja azt a bizalmas jelentést tette a pácini csendőrőrsön, hogy bizalmas értesülése szerint a kommunisták Csehszlovákiából Cigándnál kommunista röpirat csomag szállító vonalat építettek ki." (Beránné et al. szerk. 1977. 238.) A csendőrségi gépezet azonnal beindult, s miután 1937. november 16-án Cigánd és Sárospatak között a vonaton tetten értek egy „kommunista sajtótermékeket" szállító futárt, úgynevezett „nyílt nyomozásba" kezdtek. A nyomozást „a miskolci 7. vegyesdandár sajtóosztálya, illetve a m. kir. kémelhárító osztály vezette a miskolci 7. csendőrnyomozó alosztály, a csendőrnyomozó osztályparancsnokság törzsalosztálya és a sárospataki csendőrőrs támogatásával" (Beránné et al. szerk. 1977. 238.). A nyomozás eredményéről vitéz Sellyéi Vilmos, a csendőmyomozó osztály parancsnoka 1937. december 9-én egy hat és fél oldalas gépelt jelentésben számolt be fölötteseinek. Jelentése két részlete szempontunkból közvetlenül is fontos és érdekes. Az egyik részlet az, amelyikből egyértelműen kiderül, hogy a nyomozó szervek teljesen tisztában voltak a KMP aktuális helyzetével: „A Kommunisták Magyarországi Pártjának külföldön tartózkodó irányító szerve (K. M. P. - K. B.) az évek hosszú során egymást követő letartóztatások, gyakori pártválságok után 1936. év nyarán azzal az indoklással, hogy a KMP nem tartotta be és nem tudta keresztül vinni a Komintern 1935. évi VII. kongresszusának »Egységfront« tárgyban hozott határozatait, a KMP illegális pártkereteinek a működését a Komintern Végrehajtó Bizottságának jóváhagyásával időlegesen felfüggesztette. Tagjait beparancsolta a legálisan működő szociáldemokrata párt- és szakszervezetekbe azzal, hogy ott igyekezzenek hangulatot teremteni a sokat hangoztatott »Egységfront« létrehozása mellett. Ezzel egyidejűleg a külföldön irányító szervek kutattak olyan emberek után is, akik előzőleg a KMP-ban és a KMP irányítása mellett működött Egyesült Szakszervezeti Ellenzékben is törekedtek már a szociáldemokrata párt és szakszervezetek tömegeivel az együttműködést megteremteni." (Beránné et al. szerk. 1977. 238-239.) Ez a gondolatmenet, az általános helyzetkép rögzítésén túl, utolsó mondatában már József Attila ismételt képbe kerülésének valószínű okát is megadja. A költő mint „régi", de régebben is együttműködés-párti, az „egységfrontos" elképzelésekbe beleülő expárttag kerülhetett be a szervezők szemhatárába. A másik részlet, amely bennünket közvetlenül érdekelhet, a nyomozás során letartóztatott Vértes Györgynek (1902-1976), a legálisan megjelenő Gondolat szerkesztőjének (nyilván kikényszerített) vallomásán alapul. A vallomás - nyomozói szempontú - hozadékát vitéz Sellyéi így összegezte: „1936. augusztus havában felkereste Vértes Györgyöt Budapesten a Radó-féle nyomdában egy dr. Gráll vagy Králl nevű nyitrai (Csehszlovákia) lakos ügyvéd s [a] Balatonszárszón a közelmúlt napokban [1937. dec. 5-én] öngyilkossá lett József Attilára mint közös 58
