Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 9. szám - Egriné T. Szonja: Radnóti Miklós egy éve Liberecben

ran bejárt Liberecbe. Itt ismerkedett meg 1927-ben Radnótival. Tini ebben az időszakban gépíró volt, majd egy zsidó fogorvos asszisztense lett. Tini 1931-ben Liberecbe, 1933-ban pedig a közeli Jablonec nad Nisouba, más néven Gablonzba költözött. Itt is ment férjhez 1939-ben Fritz Erich Müllerhez, a német rendőrség őrmesteréhez. A világháború befejezését követően, 1945-ben a Müller családnak el kellett hagynia hazáját. A kitelepítés során az ausztriai Linzbe, vagy az attól délre fekvő Traun faluba kerültek a többi gablonzi kitelepítette! együtt. (Hivatalosan Linzben nem kerültek regisztrálásra.)30 Innen 1946. június 16-án került a Müller család, Tini húga és édesanyja a németországi Dachauba. A család közel 20 évi itt-tartózkodás után a Dauchautól kb. 80 km-re keletre lévő kisvárosba, Waldkreiburgba került (1967). Megkeresésem idején tehát már waldkreiburgi címén leveleztem Clementine Müllerrel.31 A helyi városi archívum megküldött adatai alapján32 pedig ma már azt is tudjuk, hogy előbb Tini édesanyját, majd férjét veszítette el. Clementine Müller pedig 2002. december 10-én került a Waldkreiburg közelében lévő kraiburgi öregek otthonába, ahol 2003. június 8-án halt meg.

Tini nekem írt négy levele közül az első kettő volt a legfontosabb, mivel ez tartalmazta a legtöbb információt. Ebben azt írta, hogy: „Jól ismertem Glatter Miklóst (Dr. Radnótit). 1927/28-ban barátok voltunk. Sajnos csak nagyon keveset mondhatok róla. Megpróbálok negyvenkét év távlatából visszaemlékezni. Én akkor tizennyolc éves voltam. Azzal szeretném kezdeni, amit nekem Miklós mesélt. Szülei már nem éltek. Nagybátyja nevelte, ő örökölte volna annak vattagyárát, ezért küldte Miklóst textiliskolába. Mindig szomorú volt, és helyzetét szidta. Miklós nem akart gyáros lenni. Mindig jól öltözködött, és annak ellenére, hogy tanult, nem szenvedett pénzhiányban. Ez fel is tűnt nekem. Tehát nem volt egy szegény fiatalember.

Ősszel, az iskolaév megkezdése után ismerkedtünk meg. Barátnőmmel öt és hat óra között sétálni mentünk. Abban az időben ez volt a szokás Liberecben. Szél kerekedett és levitte fejemről kalapomat. Miklósnak sikerült elkapnia. Ezután bemutatkozott, és megkérdezte, hogy elkísérhetne-e egy darabon. Útközben megtudtam, hogy ő itt idegen, és erős a honvágya. így lettünk azután barátok egész évben. Miklós elmondta, hogy egy kis szomorú barátnőt hagyott otthon, aki tánciskolába járt. Sokat jártunk moziba és sétálni. Az iskolaév hamar véget ért, és Miklós visszautazott Budapestre."33 Tini ebben a levelében azt is leírta, hogy irodalomról és költészetről nem beszélgettek. Klementine Tschiedel második levelében további részleteket írt Radnótiról: „Még egy dologra pontosan emlékszem. Miklós nagybácsija írt neki egy levelet, ami szerint ki fogja tagadni, ha továbbra is ilyen lusta marad az iskolában és ennyi pénzt fog költeni. Ha csak a pénzt költötte és nem tanult, arra nagyon mérges volt nagybácsi- kája. De Miklóst nem érdekelte a szakma. "34 Radnóti és Tini egy ideig még levelezett, de a levelek mind ritkábban jöttek és mentek, míg 1929-ben levelezésük abbamaradt.

Tini nem tudta szerelmét feledni. A hozzám írt második levelében azt írta, hogy „1936- ban lehetőségem nyílt, hogy autón Budapestre utazzak, és nem felejtettem el Miklóst. Kerestem a Glatter nevet, és Radnótiként, aki a filozófia doktora, találtam meg. Megházasodott, a kis táncoslány lett a felesége. Ha jól értettem, akkor Miklós miatt hagyta ott a táncot és tanárnőként dolgozott, hogy gyorsan pénzt kereshessen, hogy Miklós megszerezhesse a doktoriját. Olyan érzésem volt, hogy bácsikájával akkor már nem volt jóban. Miklós egy szlovák újságnak írt, ebben rövid novellák is megjelentek, fotóm is volt tőle az aláírásával, de sajnos a kitelepítései> Archiv der Stadt Linz levele Csapody Tamásnak. Linz, 2010.11. 05. Nytsz.: 106/Mi/Wu/776.

31 84478 Waldkreiburg, Peter-Parlet strasse 31. BRD.

32 Stadtarchiv Waldkeriburg levele Csapody Tamásnak. Waldkreiburg, 2010.10.19.

33 Klementine Tschiedel első levele Virághné T. Szonjának. Waldkreiburg, fordította Virágh József.

34 Klementine Tschiedel második levele Virághné T. Szonjának. Uo.

49