Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 9. szám - Egriné T. Szonja: Radnóti Miklós egy éve Liberecben

tanulója is volt. Ferencz Győző is megjegyzi, hogy Radnótinak „38 magyar, 5 reichsdeutsche, 2 cseh, 1 román, 1 dán és 1 orosz leány" hallgatótársa volt.* 18 Ide csak tehetős szülők gyermekei járhattak, mivel a beíratási díjon kívül még iskolapénzt is kellett fizetniük.19

A tanítás általában szeptemberben kezdődött és júliusban ért véget. Az iskola végleges nevét (Állami Textilipari Szakiskola) 1911-ben kapta. Az iskolához műhelyek is tartoztak, ahol a diákok a gyakorlatban is megismerkedtek a szövőszékek szerkezetével, működésével. A tanév folyamán a tanulók a libereci20 és a Liberec környéki textilgyárakba jártak tanulmányi kirándulásokra.21

Radnóti Miklós és iskolatársai már az 1926-ban módosított új tanterv szerint tanultak. Az intézmény új tagozatokkal bővült, így egy-egy kétéves fonó- és szövőiskolával, továbbá egy-egy fonó- és szövőtanfolyammal érettségizettek számára. Különféle szaktan- folyamokat is indítottak (szövéselmélet, mechanikus és gépi szövés). Ebben az időben az intézmény igazgatója Julius Glotz mérnök volt.

Az iskola pincéjében levő archívumból került elő ottjártamkor Radnóti-Glatter Miklós hajdani osztálynaplója, amely megdönti a Radnóti-kutatók állítását, mely szerint a költő textiltechnikai főiskolára járt. A főiskolát csak 1952-ben nyitották meg a szakiskola mellett. Radnóti- Glatter Miklós így az érettségizettek számára létesített egyéves szövőtanfolyamra járt.

Minden külföldi tanuló bizonyítványára rávezették a „vendégtanuló" (Gastschüler) megjelölést. Feltüntették továbbá a tanuló nevét, születési adatait, hozzátartozója nevét, állandó és átmeneti lakhelyét, vallását, nemzetiségét, valamint azt, hogy fizet-e iskolapénzt, hogy voltak-e már azelőtt is szakmai ismeretei, milyen tantárgyakat tanult korábban, és ezekből milyen érdemjegyet szerzett.

Radnóti nem szívesen látogatta ezt az iskolát, lírai alkata borzongott a gépek világától. Hilbert Károlyhoz írt levelében is erről az ellenséges érzetéről számol be: „Az iskola egy marhaság. Egy szót sem értek az előadásokból, németül folyik. Egyrészt ezért, másrészt pedig nagyon nehéz szakdolgokat tanítanak. Hiányzik a reál Vili. osztálya. Gépszerkesztés, geometria, technológiai részei a textiliparnak a legnehezebbek Olyan ábrákat kell szerkesztenem,

1909 végére az épület elkészült. Az új épületet 1910. 03. 19-én ünnepélyes keretek között átadták. Ide járt Radnóti-Glatter Miklós is.

18 Virághné T. Sz.: Radnóti és Liberec. Bölcsészdoktori disszertáció. Uo. 35.

19 A szövőtanfolyamon az 1927-1928-as tanévben részt vett tanulók névsora: Balogh Ferenc - Pápa, Beamt Ludwig - Wien, Benes Paul - Budapest, Berner Nikolaus - Budapest, Elstner Bruno - Grottau, Fleischner Stefan - Budapest, Freudenspmng Oswald - Hohenelbe, Gärtner Erich - Gablonz, Glatter Nikolaus - Budapest, Groszmann Alexander - Budapest, Habenicht Viktor - Teregova, Hirsch Georg- Budapest, Illés Emerich - Budapest, Johnsen Allan - Kopenhagen, Káldor Andreas - Budapest, Kármán Franz - Budapest, Koci Friedrich - Tum, Kövesdi Josef - Stuhlweissenburg, Ung., Kluge Josef- Hermannseifen, Kürtös Anton - Budapest, Kuffler Leo - Friedek i. M., Lederer Félix - Vamsdorf, Ledemann Ladislaus - Budapest, Lóránt Georg Viktor - Budapest, Lukács Ludwig - Budapest, Mamster Torna - Siwitea, Melzer Rudolf - Engelsberg, Michálek Jaroslav - Eipel, Neubauer Nikolaus- Budapest, Neuhäuser Erwin - Ketten, Pick Artur - Budapest, Redlich Zoltán - Budapest, Rengi Stefan - Budapest, Róna Tibor - Budapest, Rusznyák Ladislaus - Győr, Stem Aladár - Szarvas, Swoboda Ottó - Nieder Rochlitz, Torda Johann - Budapest, Ungar Ludwig - Budapest, Wiegeld Erich - Brüx, Weisz Franz - Budapest, Wolmann Senta - Obodovka (Podolien-Russland), Wünsch Wolfgang - Tetschen. Az 1927-28-as tanévben a következő magyar tanulók látogatták a takácstan- folyamot: Civín Hans - Budapest, Frisch Anton - Budapest, Kálmán Franz - Kisvárda, Seltenwerth Franz - Budapest. 1970-ben már csak Rusznyák László és Bemer Miklós élt Magyarországon.

20 Bemer Miklós és Rusznyák László közlése szerint a C. Neumann und Söhne gyárba, valamint a Johann Liebig báró gyárába jártak üzemlátogatásra. Budapest, 1971. január.

21 A szaktanárok a nyári szünetben külföldi textilipari iskolákat látogattak, és az ott szerzett tapasztalatokat érvényesítették az oktatásban.

44