Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 9. szám - Egriné T. Szonja: Radnóti Miklós egy éve Liberecben
hogy na! Egy előnyöm van, hogy kereskedelmit végeztem. Kétszer egy héten szabad vagyok du. mert úgyn. »Handelskunde«-órák vannak. Egy hónapot késtem, de már nem tudom elhelyezni a szobában a sok füzetet, amit kölcsönkértem, hogy leírjam, mert kell. Van gyakorlati óra is. Azt hiszem, ezért nagy a fejem. Egy gyárterem, 6-7 gép zakatol állandóan. Egész vicces, mikor kék munkásruhában ott állok egy bömbölő gép előtt, olajtól és verejtéktől csurogva rángatom a fogantyúkat. Mivel nincs gyakorlatom, következetesen elrontok mindent, mikor észreveszem, hogy a szöveten hiba van, rohanok a Herr Meisterhez. [...] »Was« - ordítja el magát, rohan a géphez, leállítja, leszid, mint egy bokrot, szerencsés, hogy nem értem, mit mond, és visszafejteti velem az egész vacakot, ami pár napot tart... [...] De van egy szép tárgy is, Musterzeichen. Mintatervezés. Ezeken az órákon kiengedem a fantáziámat, s olyan szövetterveket produkálok, hogy a prof. sír a gyönyörűségtől. "22 Radnóti Miklós lelkesedése azonban valóban csak a mintatervezésre terjed ki. Kerülte az iskolát, ami meglátszott a bizonyítványán is. A nyári szemeszter utolsó negyedévében már csak néhány tantárgyból „próbálták" osztályozni. Végzettségéről semmi okmányt nem kapott, amit a bizonyítványa alján levő sorok igazolnak. Ez egyben megcáfolja Baróti Dezső sorait is, mivel ő tévesen azt írta, hogy „...végül azonban csak egy látogatási bizonyítvánnyal távozott".23 Radnóti az utolsó napokban megpróbált mindent megtenni a bizonyítvány megszerzése érdekében. Erről Hilbert Károlynak így számolt be: „ja, igaz. Vizsgák. Sikerültek. Egy tanár nem engedett vizsgára, mert nem vagyok rendes hallgató. A többiek bizonyítványt kaptak, én nem. Én csak látogatási nyugtatványt kaptam, illetve kapok, mert még nem kaptam. Vizsgáznom sem kell, mint kitűnt, csak ha akarok. Én nem akartam, de vizsgáztam, hátha leesik egy bizonyítvány. "24 Radnóti volt osztálytársai közül több Budapesten és külföldön élőt kerestem meg levélben.25 Összesen azonban ketten emlékeztek Radnótira: Bemer Miklós és Rusznyák László. Az ő segítségükkel kerültek elő eddig ismeretlen osztályképek. Ezeken látható, hogy Radnóti szeretett sportolni: úszni, váltót futni. Télen a közeli hegyen, a Jestéden ród- lizott és hódolhatott kedvenc sportjának, a sízésnek. Előkerült Bemer naplója is, amelyben számos feljegyzés található Radnótiról (pl. „du. Tálsperre, nincs tanítás" - 1928. május 30., szerda; „du. Glatternél" -1928. június 10., vasárnap; „este Glatternél fiúkkal" -1928. június 11., hétfő; „du. Glatternél fiúkkal" - 1928. június 12., kedd). Bemer és Rusznyák szerint Radnóti élénk szellemű, jó ízlésű, okos, szerény, jószívű, minden iránt érdeklődő fiatalember volt. A szellemi tevékenységet, a költészetet mindennél többre becsülte. Az anyagiak kevésbé érdekelték, kerülte a feltűnőséget. Egri Istvánhoz hasonlóan barátai sem tudták, hogy verseket ír, azonban természetesen észrevették, hogy nem technikai, hanem inkább irodalmi érdeklődésű. Tudták róla, hogy a textilszakma nem érdekli. (Bemer készítette el helyette műszaki rajzait.) A Radnótira visszaemlékezők egybehangzó állítását árnyalja, hogy a párizsi College de France tanárának, dr. Louis Huguet állítása szerint a költőnek írásai jelentek meg az 22 Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Uo. 97-98. 23 Baróti Dezső: Kortárs útlevelére. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977. 41. 24 Baróti Dezső: Kortárs útlevelére. Uo. 47. 25 Levélben kerestem meg az akkor Berlinben élő Ing. Arch. O. Skolsudet (Komámo, 1970. 11. 04.), a Bécsben élő Leopold Grünwaldot (Komámo, 1970. 11. 05.), a Bécsben élő Beamt (Komámo, 1972 őszén). Ok nem emlékeztek Radnóti-Glatter Miklósra. A Radnóti libereci időszaka iránt érdeklődő dr. Louis Huguet-vel, a párizsi College de France tanárával is leveleztem. O Moszkvában próbálta felkutatni Radnóti orosz osztálytársnőjét, de nem járt sikerrel. 45
