Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - Dobás Kata: Arany unalom (Az unalom költői hagyományának továbbélése Lövétei Lázár László költészetében)
továbbgondolni az efféle kezdeteket." A lírai én szenvtelen hangvétele és viszonya a (vers) kezdethez nyilvánvalóan tovább erősíti azt az (ön)iróniát és elsősorban távolságtartást a „témától", amelyet aztán egészen a végletekig képes fokozni, s amelyet konkrétan nem nevez meg, csak körülír. Amennyiben a női alak itt valóban az irodalom allegóriája, s a vers tulajdonképpen egy költemény megszületésének mechanizmusa, akkor elsősorban arra a következtetésre juthatunk, hogy a metafizikai szempont teljes kiiktatásával a lírai én csakis kizárólag a szemlélő pozícióját képes magáénak tudni, s így a teremtő képzelet romantikus elképzelését is negligálja. Ez már csak azért is fontos, mert ekképpen a költészet egységesítő törekvéseit is megkérdőjelezi, amennyiben a költői képzeletre mint mindent felülíró, a vágyott egységet megalkotó elképzelésre gondolunk - Lövéteinél ez igencsak kérdéses. A semmittevés mint az unalom pandanja, a fentiektől egészen eltérő aspektusban is kibontakozik, s a különböző versekben jelentkező határhelyzetekhez kötődik. A Ficam az elszakadásban című vers egy ablakon kinéző költői én pozíciójából indítja beszédét, amelyben sem a látkép, sem a lírai én mögött lévő dolgok nem kerülnek leírásra. Előrenézve látnia kéne, hátrafelé hallania, de a gyakorlatilag beazonosíthatatlan, hátulról érkező szu- szogás a „semmi nincs" kijelentésnek elég elgondolkodtató párja, már csak azért is, mert végül az is megszűnik: „ Nincs magány, azt hiszem. / És felejtés sincs. / De az ott hátul biztosan van. / Aztán már az sincs. "u Itt ténylegesen a Semmi körülírása történik meg, jelen esetben egy hanggal érzékeltetve, amely aztán elhal. Az unalom végletekig fokozott változata ez, amelyben semmiféle produktív elem nem figyelhető meg, leszámítva a versindító mozdulatot, a függöny széthúzását. Érdekes párverse ez A meggyőzés határainak, ahol szintén egy mozdulatból indult ki a szöveg. A Hol volt, hol nem című költemény a József Attila-intertextus révén a semmittevést már munkaként határozza meg: „Nincs hátra más, mint a semmittevés - / ez az én munkám? És nem is kevés..."11 12 A költői munka azonosítása a semmittevéssel egészen figyelemre méltó ars poeticaként is értelmezhető: a kérdéssé fordított meghatározás nem csupán a saját, egyediként tételezett munka lehetőségét - lévén, hogy a saját éppen egy másik költő verssorában oldódik fel - kérdőjelezi meg, de a verssorokat is a semmittevésen keresztül véli a költői hagyomány részévé tenni. Ennek az antitevékenységnek egy egészen más aspektusára, a „közérző nélküli közérzet" állapotára hívja fel a figyelmet Tőzsér Árpád tanulmánya, noha a semmittevést ő is metaforikusnak tételezi: „[...] persze mintha fordított volna a metaforaképzés folyamata: itt a betegség képe eleve adva van, s azt elviselendő teremtődik meg hozzá a fikcionalizált kor, s benne »hősének« a deheroizált és deretorizált közérzete. Ez a »hős« próbálja elviselni az elviselhetetlent, s közben szubjektumának s intellektusának levedlett héjaiból (azaz mintegy mellékesen) összeáll a »közérző« nélküli közérzet, korunk elfojtott érzelmi életű, passzív világa [... J"13 A semmittevés produktívnak tűnő aspektusa jelentkezik az újabb versekben, azokon belül is az ecloga műfajához sorolhatókban. Az ecloga mint egy viszonylagosan kötött, viszont a prózai beszéd felé nyitott műfaj csak látszólagos újdonság Lövétei költészetében. Egyrészről az antik verselés és műformákból eddig is építkeztek a szövegek, másrészről a beszélt nyelv fordulatainak sajátos használata szintén nem új keletű vállalkozásként tartható számon.14 Az antik műfajhoz köthető „forma" a Pásztor és a Költő párbeszéde, 11 Lövétei, i. m., 16. 12 Uo„ 69. 13 Tőzsér Árpád: Keserű semmittevés mint metafora. Holmi 2007/10. 14 A szerző által jelzett újszerűség is egészen érdekes módon keveredik egy vele készített interjúban a szintén általa támasztott elváráshorizonttal: „Mára szinte teljesen kiirtották a népies hangot a 8
