Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Rigó Géza: A bizalom eróziója és újjáépítésének szükségessége a 21. században
kaerőpiacra.47 Családunk múltjának megismerése, a hagyományainak ápolása, a generációk közötti kommunikáció segít megtalálni helyünket a világban, és egy fiatalember számára is biztonságosabb fogódzót jelent a gyakran zűrzavarosnak tűnő világunkban. Az emberek biztonságérzetéhez és jó közérzetéhez fontos a gyermekkorban megismert és megtanult, szokásszerűvé vált kultúra, valamint életmód ápolása, folytatása és gyakorlása is. Az AGB Nielsen Médiakutató mérései alapján 2006-ban egy felnőtt magyar ember átlagosan napi 265 percet, azaz négy óra 25 percet, majdnem négy és fél órát töltött tv-nézéssel.48 Ezt az időt, vagy ennek egy részét érdemes lenne a családra, a barátokra, a társas kapcsolatokra fordítani.49 A családi és intézményi szocializáció során kiemelkedő jelentőségű az, hogy a szűk családon és baráti kapcsolatokon túl más közösségekhez is tartozunk. Évezredeken át az ember kisebb-nagyobb közösségekben élt (nemzetség, törzs, faluközösség, uradalom, város, céh, egyházközség), másként nem is tudta megteremteni a szükséges életfeltételeket, ezekben a közösség normáit, értékeit mindenkinek el kellett fogadnia és betartania. Ma nem beleszületünk az ilyen típusú közösségekbe, hanem tudatosan választjuk azokat. Az emberek olyan közösségben vesznek részt szívesen, amelynek kultúrájával, szokásaival, értékrendjével azonosulni tudnak. A közösség tagjaitól kapott pozitív visszajelzés megerősíti az egyén önbizalmát és önértékelését. A közösséghez való tartozás azt is jelenti, hogy vannak, akik számára fontosak vagyunk, vannak, akikre számíthatunk. A lakóhelyi közösséghez tartozás is fontos része lehet identitásunknak. Reményteli az az igyekezet, amellyel sok-sok hazai település keresi azt a korábban elveszett és elnyomott hagyományt vagy jellegzetességet, ami egyedivé, különlegessé teszi. Furcsa és kevéssé érthető, hogy az általános iskolában a gyerekek miért az ókori Mezopotámiával, Egyiptommal, a megfoghatatlan távoli múlttal kezdik a történeti tanulmányaikat, míg a településük múltjáról, hagyományairól szinte semmit sem tanulnak az általános és középiskolák többségében. Ha az embereknek van családjuk, vannak baráti kapcsolataik, tartoznak valamiféle 47 A magyar gazdaság és munkaerőpiac egyik legnagyobb problémája a gazdaságilag aktív népesség (15-64 évesek) alacsony aktivitási rátája, 61,5% volt 2008-ban, amikor az Európai Unió átlaga 70,9% volt, de több országban is, például Hollandiában, 80% körül alakult ez az érték. Hazánkban az alacsony aktivitási ráta egyik fő oka, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya csupán 4%, míg Hollandiában közel 50%, de Németországban is 25% körüli (KSH). Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Magyarországon igen kiterjedt a szürke- és feketegazdaságban foglalkoztatottak száma. 48 Egy nagymintás vizsgálat keretében megállapították, hogy azok, akik naponta több mint négy órát nézik a tv-t, a belső életcélokat kevésbé tartották fontosnak, mint akik kevesebb időt töltöttek a tv előtt, az életminőségük is rosszabb és a betegség kialakulásának kockázata is nagyobb. Akik többet nézik a tv-t, azoknál kisebb a társas támogatottság. A túlzott tv-nézés, a belső célok helyett a külső célok felé orientálja az embereket, mert a fogyasztói társadalom értékeit közvetítik többségében, legalábbis a legnagyobb nézettséggel rendelkező csatornák. Németh és társai, Kopp 2008. 390. o. 49 Különféle vizsgálatok eredményei igazolják azt, hogy a „külső célok csökkentik a személy elégedettségét, önbecsülését, autonómiaérzését, míg a belső orientációjú életcélok növelik lelki jóllétét, elégedettségét." A fogyasztói társadalom értékrendje a külső célok irányába, míg a társas kapcsolatok, a bizalom és a társadalmi tőke erősödése felé orientálja az embereket. A döntés felelőssége a miénk, viszont hatással van a családunkra, a gyermekeinkre, a barátainkra, a társas kapcsolatainkra, végső soron az egész társadalomra. 187
