Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Rigó Géza: A bizalom eróziója és újjáépítésének szükségessége a 21. században
közösséghez, akkor az idegenekhez is nagyobb bizalommal közelítenek, és ilyen esetben az adott szavukat, ígéretüket is jó eséllyel betartják, mert nem kockáztathatják meg azt, hogy elterjedjen róluk, hogy megbízhatatlanok, mert akkor a társas kapcsolataikat elveszítenék. A gazdasági élet is, elsősorban a megbízhatóság, az adott szó ereje miatt, profitál jól a bizalom magas szintjéből. Napjainkra a hagyományos közösségek nagy része felbomlott, vagy csak kevesen tagjai ilyeneknek, így az emberek közösség általi ellenőrzése is csökkent.50 Az oktatási rendszer is erősíthetné a bizalom szintjét a társas együttműködési készség fejlesztésével. Ezt sem kell kitalálnunk, mert Nyugat-Európa oktatási rendszerében a csoportmunkának, a diákok együtt tanulásának, kooperálásának a módszere, a problémák közös megoldása, a projektmódszer már évtizedek óta bevált, jól működő pedagógiai gyakorlat. Ha a közösségek különféle szintjein a problémákat hatékonyabb kommunikációval tudnánk kezelni, nagyon sok felesleges erőfeszítéstől kímélhetnénk meg magunkat, és számos problémát sokkal egyszerűbben látnánk és oldanánk meg.51 Természetesen ma is alakulnak új típusú közösségek valamilyen hobbi, sportág, vallás vagy egyéb tevékenységek, értékek köré rendeződve. A kapcsolatteremtésnek teljesen új formái az internet segítségével szerveződő virtuális közösségek, bár ezekkel kapcsolatosan is több vizsgálat kimutatta, hogy a személyes, társas kapcsolatot nem tudják helyettesíteni. Az állami, intézményi szinthez tartozik a döntéshozó és a végrehajtó hatalom, az állami intézmények, az oktatás, az egészségügy intézményei és a hivatalok is. A politikai elit feladata a közérdek és az ország érdekeinek a képviselete. Demokratikus viszonyok között a társadalom jobb boldogulása érdekében a pártok az általuk képviselt értékek mentén kialakított álláspontjaikat nyilvánosan ütköztetik és megvitatják a különféle szakmai és civil szervezetekkel, érdek- képviseletekkel. Napjaink politikai erőfeszítéseinek lényege az, hogy a pártok a politikai lövészárkokból vaktában tüzelnek minden, az övékétől eltérő véleményre. Ez zsákutca. Társadalmunk boldogulásának és boldogságának erősítése a legfontosabb feladata minden közszereplőnek, a pártérdek, a személyes érdekek és ambíciók csak másod-, illetve sokadlagos helyen szerepelhetnek. A politikai elitnek a bizalom és a társas kapcsolatok építése terén is jó példával kellene elöl járnia. Egy politikai erő nagyon gyorsan elveszítheti az állampolgárok belé vetett bizalmát, amit csak nagyon nehezen, hosszú idő alatt lehet visszaszerezni. 50 Tomka Miklós szerint a társadalom 5-10%-a kötelességének érzi, hogy környezetében emberibb viszonyokat teremtsen, ennyien vannak azok, akik vállalkoznak önkéntes munkára, részt vesznek a közügyekben, ezt a réteget kell erősíteni és szélesíteni, mert ők lehetnek azok, akik összefogják a társadalmat és nem engedik annak szétesését. 51 Családi szinten nagyon jól mutatja be ezt az érdemi kommunikáció hiányából származó problematikát Tímár Péter: Csapd le csacsi! című filmje, melyben egy téves levél miatt egy addig rendezetten működő család bonyodalmait és szétesését mutatja be, pedig csak tisztázni kellett volna a félreértés okát. Hasonló problémát láthatunk a politikai élet területén is, ugyanis a pártok vezetői a mai napig nem tudtak megállapodni az ország legfontosabb érdekeiben, sőt érdemben nem is tárgyalnak egymással, holott azzal igen komoly erőforrásokat lehetne megtakarítani a társadalom egésze számára. Sokak szerint a cigány gyerekek oktatási integrációjának sikere is a szülőkkel való megfelelő kommunikációban rejlik. 188
