Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Rigó Géza: A bizalom eróziója és újjáépítésének szükségessége a 21. században
határozó kis- és középparaszti polgárosodó birtokosok generációkon át kemény, napkeltétől napnyugtáig tartó munkával építették fel gazdaságukat, a fogyasztást minimalizálták, és a birtok növelésére, a gazdaság erősítésére fordították jövedelmük jelentős részét. Ezek az emberek a Horthy-korszakban szocializálódtak, tanultak meg dolgozni, és egészen más volt a hozzáállásuk a munkához, mint a később születetteknek.41 A szocializmus egyik legnagyobb bűne a társadalmi tőke és a bizalom szétzúzása mellett az, hogy tönkretette ezt az erősen teljesítményorientált, hagyományos munkakultúrát, és a tulajdonhoz, különösen az állami tulajdonhoz való állampolgári viszonyt. Ha volt is teljesítménykényszer, a munkahelyeken egy idő után megtanulták azt kijátszani, és az állami vagyon kisebb-nagyobb részét „magánosítani", a gyáraktól az állami gazdaságokon át a termelőszövetkezetekig. Ugyanakkor többen felhívták a figyelmet arra, hogy a hetvenes évektől Magyarországon megindult egyfajta spontán társadalmi önszerveződés, a hagyományok tovább éltek, a piaci viszonyok megjelenésének köszönhetően megindult a második polgárosodás folyamata. „Kialakul a feketegazdaság, beindul a háztáji és a második gazdaság is. Elkezdődik egy gazdasági önszerveződés, ami mégiscsak az egyének összefogását jelenti: az emberek kipróbálják egymást, s úgy működnek együtt, hogy a helyzet kikényszeríti a bizalmat és a tisztességet egymással szemben. "42 Ennek a társadalmi tőkéjében szétroncsolt, erkölcsileg elbizonytalanodott, bizalmatlan magyar társadalomnak kellett volna az 1989-es rendszerváltás után kibontakoznia, a társadalmi tőkéjét és a társadalmi bizalom szintjét megerősítenie és a gazdasági sikerekre alapozva az európai integrációban rejlő lehetőségekkel élnie. Mint tudjuk, az elmúlt húsz év teljesen másként alakult, a társadalom még válságosabb állapotba sodródott, a lehetőséggel egyelőre nem tudtunk élni. A 21. század mint lehetőség a bizalom hálójának újraszövésére A társadalmi tőke megerősítése hosszan tartó és nehezen megismerhető folyamat. Az bizonyos, hogy fontos feltétele a társadalom hosszú ideig tartó, viszonylagos nyugalmi állapota, az evolutív társadalomfejlődési modell, a szerves építkezés, a generációk egymásra épülő munkája, a társadalmi és erkölcsi rend kiszámíthatósága és átláthatósága. Ugyanakkor a mai globális és felgyorsult világban ez szinte lehetetlen. Azt is tudjuk, hogy alkotmánnyal, jogszabályokkal, hatóságokkal, bíróságokkal és ellenőrzésekkel nem lehet a társadalmi tőkét és 41 Balogh Balázs kiváló tanulmányában mutatja be egy kisparaszti család generációkon átnyúló erőfeszítéseit, hogy a gazdaságuk birtokméretét növelni tudják és erősebb, többet, jobban termelő üzemet tudjanak kialakítani, annak ellenére, hogy a 20. század megrázkódtatásai miatt többször a semmiből kellett újrakezdeniük a birtok felépítését. 42 Lippai. 185
