Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 7-8. szám - Rigó Géza: A bizalom eróziója és újjáépítésének szükségessége a 21. században

alsóbb társadalmi csoportok beemelése a politikai nemzetbe és demokratikus állampolgári jogokkal való felruházása, mindvégig a Monarchia időszakában és a Horthy-korszakban is felemásra sikerült és paternalista, félfeudális viszonyok határozták meg, alapjaiban az egyenlőtlen felek közötti alá- és fölérendeltségi viszonyra épült.24

A Monarchia időszakában az első világháborúig, korábban nem látott gazdasági fejlődés indult meg hazánkban. Fejlődött a mezőgazdaság, az ipar, az infrastruktúra a pénzügyi és a kulturális élet is. Az állampolgárok többsége viszonylagos stabilitásban és nyugalomban gyarapodott, városaink máig meghatározó épületeit húzták fel ebben az időszakban. Az eredmények mellett nem feledkezhetünk meg a legsúlyosabb társadalmi problémákról, a növekvő nemzetiségi feszültségekről és a nagymértékű társadalmi egyenlőtlenségről sem. Az ország földterületének több mint fele a 100 hold feletti földbirtokkal rendelkező közép- és nagybirtokosok kezében volt, akik mindössze a lakosság egy százalékát tették ki, míg a föld nélküli agrárproletárok aránya a lakosság közel egynegyedére rúgott.25

Magyarországon ekkor bontakozott ki a civil szervezeti élet. Sorra alakultak a különféle gazdasági jellegű egyesületek, kamarák, hitelszövetkezetek, szövetségek, kaszinók és politikai pártok. Egyesületekbe tömörültek a gazdasági szereplők, a gyáriparosok, a kereskedők és a munkások is megalakították a maguk érdekképviseleteiket, szakszervezeteiket. Újságok, folyóiratok indultak, melyek szintén a társadalmi tőkét erősítették. A századforduló időszakában a társasági és kulturális élet legfontosabb helyszínei a kávéházak és a kaszinók voltak, csak Budapesten 500 körül volt a kávéházak száma. Egyre több sportegyesület alakult a különféle sportágakban, és a magyar sportolók már az első újkori olimpián is, 1896-ban jelentős eredményeket értek el. Az egyházak szerepe továbbra is jelentős maradt, a katolikus egyház kötelékébe tartozó szervezeteket összefogó Katolikus Népszövetség taglétszáma az első világháború előtt elérte a 300 ezer főt.26 Az egyházak szerepe az oktatásban is kiemelkedően fontos volt: a népiskolák, a polgárik és a középiskolák többségét az egyházak tartották fenn. A középiskolákban folyó oktatás ebben az időszakban igen magas színvonalú volt, Európa élvonalához tartozott, és ennek szocializációs funkciója is magas szintű volt.27

A falvakban olvasókörök, gazdakörök alakultak, általában a helyi tanító és pap vezetésével. Ezekben vitatták meg a gazdálkodás aktuális kérdéseit, és a közvélemény formálásának is fontos helyszínei voltak. 1896-ban alakult meg a

24 Szabó Ildikó hívta fel a figyelmein arra, hogy a társadalmi tőke és bizalom szintjének történeti bemutatása során alapvető fontosságú a társadalom demokratikus viszonyainak, a társadalmi szolidaritásnak és az állampolgári kultúrának a vizsgálata, ugyanakkor jelen dolgozat kereteit meghaladnák ezek, a témámhoz valóban szervesen kapcsolódó társadalmi folyamatok bemutatása, elemzése.

25 Gyáni-Kövér 79. o.

26 Romsics 80. o.

27 „A magas szintű műveltséganyag átadása mellett a középiskola fegyelmezett és rendszerető gondolkodás- módra, munkafegyelemre, harmonikus ízlésre, valamint a rend és tekintély tiszteletére szoktatta a diákokat - a leendő elitet." Romsics 44. o.

180