Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 7-8. szám - Rigó Géza: A bizalom eróziója és újjáépítésének szükségessége a 21. században

2009-ben a Gallup közvélemény-kutató cég a világ 120 országában, reprezentatív mintákon vizsgálta, hogy az egyes társadalmak milyennek látják az életüket a jövőre vonatkozóan öt év távlatában. Magyarország a 117. helyre került, ugyanis a magyarok 34,2%-a a saját jövőjét reménytelennek vagy szinte reménytelennek tartja. Az európai országokban általában sokkal alacsonyabb azok aránya, akik ennyire bizalmatlanok, ennyire sötéten látják a jövőjüket. Lengyelországban azok aránya, akik hasonlóan nem bíznak a jövőjükben, 10%, Németországban 7,5%, Ausztriában 3%, Dániában 0,8%, Hollandiában 0,6% és Norvégiában mindössze 0,5%. Magyarország a korábbi vizsgálatokban is az alsó harmadban szerepelt, a 2009-es adatok azonban egészen lesújtóak, csak Pakisztán, Haiti és Burundi társadalmai állnak mögöttünk, vagyis bíznak nálunk is kevésbé a jövőjükben.14

A 2009-es Pew Global Attitudes Project vizsgálat szintén kimutatta, hogy a magyarok a legpesszimistábbak a kelet-közép-európai országok között. A magyarok 77%-a nem hisz a mostani politikai rendszerben, 91% szerint az ország rossz úton haladt, és mindössze a lakosság 15%-a mondta azt, hogy elégedett a saját életével, míg Oroszországban ez az arány 35%, Lengyelországban 44% és Csehországban 49% volt. A rendszerváltás időszakában a magyarok több mint háromnegyede támogatta a kapitalizmust, mára az arányuk 46%-ra csökkent, míg Csehországban ez az arány 79% ma is. Magyarországon a lakosság mindössze 20%-a van jó véleménnyel az európai uniós tagságunkról, míg a szlovákok 58%-a, a lengyelek 63%-a és a csehek 45%-a vélekedik hasonlóan. Magyarországon vannak a legtöbben a volt szocialista országok lakói közül olyanok, akik úgy vélik, hogy most rosszabbul élnek, mint a szocializmus időszakában (72%), és csak 8% azok aránya, akik azt válaszolták, hogy most jobban élnek, mint a rendszerváltás előtt. Ukrajnában a lakosság 12%-a tartotta jobbnak az életét 2009-ben, Szlovákiában 29%, Oroszországban 33%, Csehországban 45% és Lengyelországban 47%, mint a szocializmus időszakában. Tehát a magyarok közel háromnegyede nosztalgiával gondol vissza a szocializmusra, érdekes módon még azok a fiatalok is, akik nem is éltek a rendszerváltás előtt.15

Skrabski Árpád szerint ugyanakkor az utóbbi években erősödött a társas támogatás mértéke a közvetlen környezetünkben, a házastárs vagy élettárs, a rokonok és a barátok részéről. A rendszerváltás előtt az emberek 68%-a mondta, hogy nehéz helyzetben biztosan számíthatna a rokonaira, barátaira. 1988 és 1995 között a közvetlen társas támogatás mértéke csökkent, 2002-ben már ismét megközelítette az 1988-as szintet, azóta ismét emelkedett, annak ellenére, hogy a társadalmi tőke és a bizalom szintje a társadalomban általában csökkent. Skrabski Árpád megállapította, hogy „a magyar társadalom tehát a társadalmi tőke csökkenését, az anómia nagyarányú növekedését 2002 és 2006 között a társas támogatás jelentős mértékű növekedésével igyekezett kompenzálni. Ez biztató jele a magyar társadalom élet- képességének. "16

14 Hankiss: www.hvg.hu/print/20090929_hankiss_pesszimistak_gallup.aspx Utolsó letöltés 2009. 09.30.

15 www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=123750 Utolsó letöltés 2009.11. 04.

16 Skrabski 127. o.

177