Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 7-8. szám - Rigó Géza: A bizalom eróziója és újjáépítésének szükségessége a 21. században

Egyik nemzetközi összehasonlító kutatás alapján készült tanulmányukban úgy találták, hogy a szubjektív elégedettség skálán a világ országai közül Magyarország 2006-ban a 105. helyen állt, míg Szlovénia a 65., Csehország a 75., Banglades a 102. helyen. A boldogság mértékét és a nehézségekkel való sikeres megküzdést erősen befolyásolja a társas támogatás, a társas kapcsolatok minősége és kiterjedtsége a szülőktől, a barátoktól, a házastárstól, rokonoktól és civil szervezetek részéről. A legerősebb befolyásoló tényező azonban az élet értelmébe vetett hit, az önhatékonyság és a kompetenciaérzés.10

Skrabski Árpád egy 2008-ban publikált tanulmányában megállapítja, hogy Európában a társadalmi bizalom a skandináv országokban a legerősebb, a norvégok 65%-a, a svédek 60%-a szerint a legtöbb emberben meg lehet bízni, tehát csak a fennmaradó 35 és 40%-ot jellemzi a bizalmatlanság. Magyarországon a társadalmi bizalmatlanság igen magas, az utóbbi években is változott, 1995 és 2002 között csökkent, 2002 és 2006 között erősen emelkedett. 1995-ben az emberek 63%-át jellemezte a társadalmi bizalmatlanság, 2002-ben 58%-át és 2006-ban 69%- át. Ennyien értettek egyet azzal az állítással, hogy „az emberek általában aljasak, önzőek, akik csak ki akarják használni a másikat." Azzal az állítással, hogy „senki nem törődik azzal, hogy mi történik a másikkal" 1995-ben a magyar népesség 63%-a értett egyet, 2002-ben 50%-a, 2006-ban már 81%-a. Szintén jelentős arányban változott a „legbiztosabb nem bízni senkiben" kijelentéssel kapcsolatos egyetértés mértéke is.11 1995-ben a megkérdezettek 56%-a, 2002-ben 54%-a és 2006-ban már 70%-a értett egyet ezzel a megállapítással. A rendszerváltást követően a civil társadalom erősödése volt a jellemző, ez a tendencia 2002 után megfordult. Ekkor még a civil szervezeti tagok aránya elérte a felnőtt lakosság 13%-át, ez az arány azonban 2006-ra 10%-ra csökkent. Magyarországon is megfigyelhető, hogy a társadalmi bizalom változása és az ország gazdasági teljesítménye szoros kapcsolatban áll egymással.12

Győrffy Dóra tanulmányában azt vizsgálja, hogy az államba és a politikusokba vetett bizalom mennyire befolyásolja Magyarországon a költségvetési egyensúly stabilitását. Megállapítja, hogy azokban a társadalmakban, amelyekben magas a bizalom szintje, a költségvetési egyensúly megőrzésére is nagyobb az esély. Igazolja, hogy azokban az országokban, ahol alacsony a bizalmi környezet, ott nagyobb mértékű az adócsalás, tehát kisebb a költségvetés bevétele, a politikusok hajlamosabbak a gazdasági populizmusra, a pénzügyileg megalapozatlan ígéretekre és kisebb az esély a strukturális reformokhoz szükséges társadalmi és politikai konszenzus megteremtésére is.13

10 Kopp, Skrabski 74—75. o.

11 Kopp Mária egy másik tanulmányában kifejtette, hogy ezt a magatartást ellenségességnek nevezi a szakirodalom. Ez az „ellenséges beállítottság, a bizalom hiánya a legfontosabb károsító tényező mind az egészségromlás, mind az önkárosító magatartásformák, alkoholizmus, drogproblémák, öngyilkossági kísérletek hátterében. Tehát ha a magyar egészségi állapotot javítani akarjuk, akkor az egyik első és legfontosabb teendő az ellenséges beállítottság megváltoztatása." Kopp 1997. Kopp Mária ellenséges beállítottságnak tekinti azt, amikor a társadalom tagjai nem bíznak egymásban.

12 Skrabski125-126. o.

13 Győrffy 275. o.

176