Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Rigó Géza: A bizalom eróziója és újjáépítésének szükségessége a 21. században
Fukuyama szerint a társadalmi tőke az a képesség, hogy csoportokban és szervezetekben együtt tudunk dolgozni embertársainkkal a közös célok elérése érdekében. E képesség attól függ az egyes társadalmakban, hogy „a közösség értékei és normái mennyire azonosak, s hogy az emberek mennyire képesek az egyéni érdekeiket a nagyobb csoportok érdekeinek alárendelni. A közös értékek bizalmat szülnek. "4 Ezt követően meghatározza a bizalom fogalmát is: „a bizalom a szabályszerű, becsületes és együttműködésre kész viselkedés elvárása egy közösségen belül, a közös normák alapján, e közösség más tagjai részéről. "5 Tehát a társadalmi tőke azt jelenti, hogy a társadalom tagjai mennyire képesek együttműködni egymással, ami bizalom nélkül nem lehetséges, a bizalomhoz pedig közös értékekre és normákra, erkölcsre van szükség. A közös értékeket és normákat a szocializáció folyamatában sajátítjuk el, a családban, az oktatási rendszerben, a munkahelyünkön és minden olyan közösségben és intézményben, amellyel kapcsolatba kerülünk az életünk során. A társadalmi bizalom három dimenzióját különböztetik meg: a közvetlen környezettel, rokonokkal, barátokkal, munkatársakkal kapcsolatos interperszonális bizalmat, az ismeretlen személyekkel kapcsolatos bizalmat és a különféle intézményekbe, az államba vetett bizalmat. Az államba vetett bizalom alapvető fontosságú, mert a hatékony kormányzás előfeltétele, nehézségek esetén az állampolgárok csak akkor fogadják el a megszorításokat, ha megbíznak és támogatják a politikai vezetést. A szociológiában már a 20. század elején használták a társadalmi integráció és a társadalmi dezintegráció vagy anómia fogalmakat a bizalom meglétével, illetve hiányával kapcsolatos jelenségek leírására.6 Ha egy társadalomban magas a bizalom szintje és a tagjai jól együtt tudnak működni, akkor integrált társadalomról beszélhetünk, míg azokat, ahol norma- és értékzavar van, a társadalom tagjai nem képesek megfelelően együttműködni és alacsony a bizalom és a társadalmi tőke szintje, azt dezintegrált vagy anómiás állapotban lévő társadalmaknak tekintjük. Fukuyama könyvében hosszasan elemzi, hogy vannak olyan társadalmak, amelyekben magas a bizalom szintje és erős a társadalmi tőkéjük, míg vannak olyanok is, amelyekben ennek a szintje alacsonyabb. Azok az országok, amelyekben magas a társadalmi tőke szintje, gazdaságilag is sikeresebbek, mint azok, amelyekben alacsony. Szerinte magas a társadalmi bizalom szintje Japánban, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban is az volt korábban, ezért tudtak sikeresek lenni a 20. század második felében. Egyre több kutatás erősíti meg, hogy ha magasabb a társadalmi tőke, a bizalom szintje, akkor gyorsabb a gazdaság növekedése, tisztább és hatékonyabb a politika, alacsonyabb a deviáns viselkedésű emberek aránya, hatékonyabb a szocializáció7, szorosabbak a családi és baráti kapcsolatok, aktívabb és kiterjedtebb 4 Fukuyama 23. o. 5 Fukuyama 45. o. 6 A fogalmakat Dürkheim vezette be Az öngyilkosság című munkájában. 7 A szocializáció, különösen a politikai szocializáció sajátosságait és problémáit vizsgálta Magyar- országon Szabó Ildikó több tanulmányában és könyvében is. Szabó 2000 és Szabó 2009. 174
