Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 1. szám - Szuromi Pál: Fehérlő fényözönben (Tóth Menyhért emlékezete)
Menyhért leginkább Kelet felé orientálódott. Számára a létezés geohistorikus természete jelentette a legnagyobb kihívást. Igaz ugyan: mi valahogy kompnemzetnek, kompembereknek számítunk. Ezért mind kelet, mind nyugat felé nyitottak vagyunk. A főiskolás Tóth Menyhért is igencsak sokat kamatoztatott Vaszary mestere franciás felszabadultságából, noha nála az igazi kiteljesedés csak a későbbi évtizedekben következett be. Főként itt derül ki: ennek a művésznek az emberi létezés legelementárisabb forrásvidékeire sikerült eljutnia. Egyébként a 80-as esztendőkben a Képzőművészeti Főiskolán is volt egy bemutatója az alkotónak. Ez óriási hatást váltott ki, például Gaál Jóska máig tartó rajongó tisztelete voltaképpen innen származik. Érdekes, hogy a későbbi sevillai világkiállításon pontosan Tóth Menyhért, Samu Géza és Gaál József képviselte a hazai színeket. Máskülönben megtapasztaltam, hogy a miskei mesternek tömérdek műve található a múzeumi raktárakban. Holott Kecskemét, sőt az ország is jól járna, ha jellegzetes, rangos képeiből egy állandó érvényű, szuverén galéria keletkezne. R. G.: Én is úgy érzem: Tóth Menyhért korántsem kapja meg azt a megbecsülést, tiszteletet, amit egy ilyen kivételes léptékű alkotó megérdemelne. Ebbe bizonyára az is belejátszik, hogy kulturális közgondolkodásunkat mindmáig elevenen befolyásolja az úgynevezett urbánus-népi polarizáltság. Amihez ráadásul divatos trendek, futtatott irányzatok kapcsolódnak. Olyan ez, mintha kizárólag a racionális európai és amerikai eszméket, okoskodásokat tudnánk elfogadni mértékadónak. Pedig a távol-keleti vagy a muzulmán világlátásnak is számos igazsága van. Nos, Tóth Menyhért érdemi respektálása ezen a nyomvonalon válik eléggé problematikussá. Hisz műveit a nézők nemigen tudják ide vagy oda besorolni. Túlságosan kilóg a sorból, túl természetes, túlságosan őszinte. Szóval: rendkívül eredeti, szuverén egyéniség. Sz. T.: Hozzám Tóth Menyhért mérhetetlenül közel áll. Hogy mást ne mondjak: a fiamat is Menyusnak hívják. A lakásunkban is nyilvánvaló helye van egynéhány képének, szinte mindennap felnézek rájuk, erőt merítek belőlük. Vallom és hiszem: ő nem csupán a hazai festészetnek, hanem az egyetemes piktúrának is jelentős alakja. Sajnos a nagyvilágban erről édeskeveset tudnak. Amiről főként a rossz kultúra- és művészetközvetítés tehet. Ámbár egyszer Franciaországban az ottani kurátoroknak leesett az álluk, amikor egy tucat művével találkozhattak. S azon sopánkodtak: hogyhogy nem tudnak e világraszóló nagyságunkról. Pedig ez a festő úgy teremtett egyetemes értékeket, hogy közben kapált, kaszált a többiekkel együtt. Azaz olyan testközelből érzékelte, ismerte a paraszti és természeti létformát, ahogy ez csak nagyon keveseknek adatott meg.- Kapálni, kaszálni? Ne feledjük: Tóth Menyhértnek csupán csak fél ép lábbal, fél ép szemmel kellett megélnie duális telítettségű mindennapjait. Napközben kemény fizikai, paraszti munka, esténként meg rendszeres rajzolás és festői tevékenység. Mit gondoltok e fantasztikus, heroikus életforma mozgatórugóiról? R. G.: A sérült, hátrányos testi pozíció egyáltalán nem ritka a képzőművészet történetében. Bár itt valóban egy roppant szélsőséges, fájdalmas élethelyzettel állunk szemben. Valószínűnek érzem ellenben, hogy az efféle vesződségek még inkább felfokozzák az emberben rejlő önmegmutatási hajlamokat. Hogy érzelmi, szellemi tekintetben igenis érek valamit. Más kérdés, hogy Tóth Menyhért a fizikai munkálkodással ugyanúgy becsületet akart szerezni a miskei parasztemberek között, amint legrejtettebb, magasztos művészi eszméiért is kőkeményen megdolgozott. Ez azért egy drámai, szinte emberfeletti vállalás. Sz. T.: Ehhez szerintem bámulatos eltökéltség kellett, e nélkül aligha lehet így élni. Különben ő vallásos személyiség volt, akinek a keresztény gondolkodás egyféle lelki motivációt jelentett. Nem véletlen például, hogy egynémely fiatalkori portréján a keresztmotívumokat is nyíltan megmutatta. Későbbi alakjainak homlokán pedig ott láthatjuk a 68