Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 1. szám - Szuromi Pál: Fehérlő fényözönben (Tóth Menyhért emlékezete)

körkörös, távol-keleti gyökerű égi jelzéseket. Ezekből is kitűnik: az ő művészi magatartá­sát egyre-másra bizonyos mélyen átélt, etikus felfogás irányította. E. A.: Nekem erről Vaszary mester példamutató tanári mentalitása jut eszembe. Többször előfordult, hogy ékelődő, kötekedő csoporttársaival szemben kiállt a sérült, szó­fukar Tóth Menyhért mellett. Egyszer úgy védte meg a többiektől a zárkózott, hallgatag fiút: vegyék tudomásul, ebben nincs kizárva, hogy éppenséggel neki van igaza. Alighanem az efféle esetek is hozzájárultak, hogy a művész minduntalan hálával, szeretettel emlegette főiskolai mesterét.- A sérült, zárkózott alkotók nemritkán a természetbe, netán a tárgyi világba menekülnek az emberi gyarlóságok elől. E sokszínű művészetet mégis az embercentrikus szemlélet uralja. Tóth Menyhért még a csonkolt fákban is az antropomorf analógiákat kereste. Eldöntendő azonban: az ő ember- és parasztfelfogása mennyiben, miként válik el hazai kollégáitól (pl. Tornyai, Fényes Adolf, Nagy István vagy Aba-Novák előadásától)? I. E.: Nagyon sokban. Ha Tóth Menyhért figuráit szemléljük, az embernek az az érzése, hogy mások inkább illusztráltak. Jó, ez így nagyon leegyszerűsítve hangzik, de az biztos, hogy őt sem szociológiai, sem pszichológiai szempontok nem vezérelték az emberábrá­zolásban. A falun élők gyakran ragadványneveket adnak egymásnak, amelyek igen jól jellemzik tulajdonosukat. Ezek az elnevezések mentesek a finomkodástól, nem véletlenül találhatja ezeket olykor sértő hangulatúnak a kényes városi fül. Ha valaki kopasz, netán bibircsókos vagy sebhelyes - az egyszerűen tárgyszerű és megkülönböztető jel, semmi más. A torzulás is része az embernek, része az életnek. így, a maga természetességében láthatta ezt Tóth Menyhért is, és amit látott, meg is fes­tette. Érdekes, hogy egy fa törzsén keletkezett göcsörtös kinövést szépnek látunk, ugyan­ezt az emberi testen nem. Ebben különbözünk leginkább Tóth Menyhérttől, s ezért kelthet hökkenetet bennünk. Pedig „csupán" arról van szó, hogy ő a világot szerves egészként látja-éli-festi, a többség viszont csak a kiválasztott szeleteket szemléli. E. A.: A prekoncepcionált látás csakugyan idegen volt Tóth Menyhérttől. Műveinek jóformán semmi köze a hagyományos, historikus képi mítoszokhoz, például a Faun elra­bolja Nimfát típusú produkciókhoz. Talán csak Brueghel suta, naturális és szókimondó figuráiban érzékelhetünk valami távoli analógiát. Habár maga is egy mitikus dimenziójú festészetet hozott létre. Nála azonban a különféle emberi, állati kombinációk - egyáltalán a Földanya-képzetek - egy olyanféle elvonatkoztatáson mennek át, amelyben a konkrétabb formai, hangulati élmények sosem tűnnek el teljes egészükben. Ami pedig a parabolikus, groteszk szemléletet illeti, ez tényleg rokonszenves, tanulsá­gos nézőszög. Mert sokan úgy hiszik: már az is valami, ha megmutatják a nézőknek, hogy ti ilyen förtelmesen csúnyák, nevetségesek vagytok, ne legyen túl sok illúziótok. Csakhogy ez a legrosszabb hozzáállás. Tóth Menyhért viszont úgy tárja elénk az emberi gyarlóságo­kat, esendőségeket, hogy mindebben a megértő, már-már szeretetteljes együttlét is benne van. Ezt a bensőséges, kollektív és etikus felfogást értékelhetjük igazán az ő nagyszerű munkásságában. Sz. T.: De van itt más is. Minthogy időnként úgy televágta, mintegy szétfeszítette figurái térzónáit, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Talán csak Kohán teremtett ilyen monumentális erejű, energikus alakokat. Igaz, ez a szuggesztív hatású, sokkoló előadás idővel minden­felé elterjedt a világban, szinte divatos trend lett belőle. Tóth Menyhért időszakában ellen­ben - vagyis az 50-es esztendők környékén - még nem beszélhetünk erről a tendenciáról. És tényleg: e kutakodó, bátor piktúrát a 40-es évekig még képesek vagyunk ide vagy oda kötni. Mondjuk a szecessziós, kubista, futurista vagy a levegősebb impresszív tanul­ságokhoz. Ám innentől indulóan egy olyanfajta expresszív, organikus világlátást alakított ki, amely kizárólag csak hozzá kapcsolható. Persze az sem mellékes, hogy nála a formavi­69

Next

/
Thumbnails
Contents