Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Bartha Eszter: "Ma mindenki magányos harcos" (Az emberi kapcsolatok változása a rendszerváltás óta Kelet-Németországban és Magyarországon)
Bartha Eszter „Ma mindenki magányos harcos" Az emberi kapcsolatok változása a rendszerváltás óta Kelet-Németországban és Magyarországon Bevezetés A tanulmány* két olyan kutatási kérdést szeretne összekapcsolni, amelyek közül az egyik nagyobb figyelmet kapott a hazai szociológiai irodalomban, a másik kevésbé. A rendszerváltozás utáni emberi kapcsolatok alakulása témájában sok izgalmas, és a laikusok érdeklődésére is számot tartó kutatás született az elmúlt évek folyamán.1 A munkások témakörében viszont kevésbé szívderítő a kép. A magyar szakirodalomban nagyon kevesen foglalkoztak a munkások sorsának alakulásával a rendszerváltás után. A szociográfiában is kevés írás született a témában: ritka kivétel Tábori Zoltán Vasmű című könyve.2 Ha a társadalmi struktúrát nézzük, akkor még nagyobb lehet a hiányérzetünk: egyedül Szalai Erzsébet tett kísérletet arra, hogy felállítson egy modellt a munkásosztály átalakulásáról.3 Szalai Erzsébet más írásaiban is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az egykori államszocialista rendszer legnagyobb társadalmi osztályának valójában mit is jelentett a rendszerváltozás.4 Ha csak a megszűnt álláshelyek statisztikáját nézzük, nehezen vitatható, hogy az egykori szocialista munkás- osztály nagy része a vesztesek közé tartozott, de még azok is „lemaradtak" a középosztály felemelkedő rétegeitől (a menedzserek, a pénzügyi és a kereskedelmi szektor alkalmazottjai, az új tőkések stb.), akik meg tudták őrizni állásukat. Szalai megkülönbözteti a hazai szektorban, jobbára lemaradt infrastruktúrában dolgozó, „buheráló" munkásokat a multinacionális vállalatok jobban fizetett alkalmazottjaitól. Ugyanakkor hangsúlyozza a munkásság erősen differenciált * A tanulmány a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány támogatásával készült. 1 Gondolok itt Angelusz Róbert és Tardos Róbert hálózatkutatásaira, Utasi Ágnes munkáira (Éltető kapcsolatok: a kapcsolatok hatása a szubjektív életminőségre. Budapest, UMK, 2008; Feláldozott kapcsolatok: a magyar szingli. Budapest, PTI, 2004), de itt szeretném megemlíteni Somlai Péter családkutatásait is, amelyben bemutatja a magyar családszerkezet változásait. Somlai Péter (szerk.): Új ifjúság. Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest, Napvilág Kiadó, 2007. 2 Tábori Zoltán: Vasmű. Budapest, Sík Kiadó, 1998. 3 Szalai Erzsébet: Tulajdonviszonyok, társadalomszerkezet és munkásság. Kritika, 2004, 9. sz. 4 Szalai Erzsébet: Baloldal - új kihívások előtt. Budapest, Aula Kiadó, 2003. 57
