Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Marosán György: Fenntartható-e a fogyasztói társadalom jövőképe? (A kocsi vagy a kutyi dilemmája)
Marosán György Fenntartható-e a fogyasztói társadalom • •• rr-a r r% jovokepe? (A kocsi vagy a kutyi dilemmája) „Berendezni egy üres szobát bútorokkal, egy dolog. Folytatni azt és telezsúfolni, míg le nem szakad a padló, egészen más dolog. Ha képtelenek leszünk (mindenki számára) elegendő terméket előállítani, csak az emberiség régi és fájdalmas szerencsétlensége folytatódik. Am ha szem elől tévesztjük azt, amit már megoldottunk, és nem vagyunk képesek továbblépni a következő feladathoz, az épp olyan tragikus volna." K. Galbraith: A bőség társadalma Az elmúlt 500 év történelme öt szóban összefoglalható: nekilendülés, sebességváltás, felemelkedés, gyorsulás, megszaladás. Az elkövetkező évtizedek jelzője: „túllövés". A 21. század történelmi kérdése pedig: vajon az emberiség az összeomlás vagy az alkalmazkodás nyomvonalát követi-e? Az 1492-től az 1648- ig tartó „hosszú 16. század", a nekilendülés korszaka volt. Az élet legkülönbözőbb területein zajlottak forradalmak: a könyvnyomtatásé (Guttenberg), az üzletvitelé (L. Pacioli), a politikai gondolkodásé (Machiavelli), az életformáé (Erasmus), a tőkés vállalkozási formáé, a hadászaté (ágyúk és a robbanólövedékek elterjedése). Forradalom ment végbe a társadalmak szellemi viszonyait uraló vallásban is: a reformáció. Ám a reformáció egyben új, polgári értékrendet teremtett: az üzletelés becsületét, a kemény munka kötelességét, az adófizetés morális követelményét. A vallási köntösben zajló politikai összeütközések vezettek a parasztháborúk, a „Szent Bertalan-éj" és a harmincéves háború mészárlásaira. A kortársak tehát az átalakulásból jórészt az eszmei zűrzavart, a viszonyok összekuszálódását és a vallásháborúk borzalmait érzékelték. A következő évszázadban Európa - sebességet vált. Előbb - mint egy autó - visszakapcsol, és némileg lelassul, majd a 18. század közepétől, magasabb fokozatban, gyorsuló növekedésbe kezd. A fejlődés fő mozgatói a nyereségvezérelt magánvállalkozások és a nemzetközi kereskedelem lettek. Az áruk nyomán terjednek az új találmányok, új gondolatok, és éppígy az új szokások, új divatok. A távoli vidékek, amelyekről sokáig csak meseszerű történetek adtak hírt, megbízható üzleti partnerekké, egyben kikerülhetetlen versenytársakká váltak, így 1750-től már egyértelműen a felemelkedés (take off) korszaka kezdődött. Ám a lassú gazdagodás és civilizálódás ellenére a közállapotok még rettenetesek. 45