Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Csányi Vilmos: Édeni struktúrák
elkészíthető, ha a megfelelő segédeszközöket is sorra elkészítik. Ez a példa azt is mutatja, milyen naiv az az antievolucionista érvelés, hogy ha az élet komplex struktúrái valóban spontán, egy evolúciós folyamatban jöttek volna létre, akkor ma is, most is könnyen meg lehetne ezeket a folyamatokat ismételni. Az élőlények, éppúgy, mint a karórák, egy evolúciós rendszer kreativitásának eredményei, és létüket, struktúrájukat, organizációjukat csak és kizárólag keletkezési történetük hozza létre és egyben persze magyarázza is. Egyáltalán nem biztos, hogy a történet nagy szakaszai egyszerűen átugorhatóak. A technika komplex tárgyainak tervezési problémái sok alapvető kérdést vetnek fel a megismeréssel kapcsolatban. Az evolúciós elméletek elfogadható magyarázatokat adnak arra, hogy a tárgyaknál is komplexebb élőlények esetében miért olyan fontos a struktúrához kapcsolódó történet. Az előbbi karórával kapcsolatos gondolatkísérlet azt is mutatja, hogy valamennyi már meglévő, feltalált, előállított tárggyal ugyanez a helyzet. Felmerül itt azonban az a kérdés is, hogy hogyan állunk a jövőbéli tárgyakkal? Milyen szerkezeteket lehet egészen biztosan feltalálni majd, és milyeneket nem? A szerkezetet itt is a legszélesebb értelemben értve, a tárgyaktól a tudományos elméletekig. Vagyis a megismerés, a tudomány bizonyos szempontból arról is szólhat, hogy képesek vagyunk-e jövőbeli történeteket megfogalmazni. Egy példát megint. Már az emberiség hajnalán felmerült a távolba látás víziója, sokszor elképzelték, hogy varázslók, démonok, istenek valamiképpen rendelkeznek e képességgel, vagy ennek valamilyen eszközével. Ha, mondjuk, ötszáz évvel ezelőtti tudományos ismeretek birtokában vizsgáljuk a kérdést, a válasz egészen biztosan az lenne, hogy a távolba látás a mesék birodalmába tartozik. Hiszen egy távolbalátó szerkezethez az akkori ismeretek szerint nem vezet egy tudományosan és technikailag is igazolható történet. Ma már tudjuk, hogy ez tévedés. Hiszen létezik ilyen történet. A világhálón például található egy honlap, amelyhez csatlakozva egy kamerán keresztül a szavannát lehet megfigyelni, időnként érdekes állatok bukkannak ott fel, és ezt kényelmesen, sok ezer kilométernyi távolságból nézegethetjük. Sok olyan honlap is van, amelyről nagyvárosok különböző terein felállított kamerák érhetők el, és csodálhatjuk a különböző városok utcai forgatagát. De a mindenki otthonában megtalálható televíziós készülék is majdnem a távolba látás élményét nyújtja, ha azt a kérdést, hogy érdemes-e, nem tesszük fel. Nos, ha egy mesemotívumhoz némi idő és fáradozás után meg lehet szerkeszteni egy reális történetet, akkor az is lehet, hogy még képtelenebb ötleteknek is van jövőjük. Többen gondolják, hogy egy teleportáló készülék igen hasznos lehetne. Sokáig a fizikusok még az elvi lehetőségét is tagadták ennek a tudományos fantasztikumnak, de a kvantumteleportáció bizonyítása után igencsak elbizonytalanodtak. Van tehát egy célszerkezet, a távolbaszállító gép, amelynek valójában csak a funkcióját ismerjük, és az a kérdés, hogy milyen apró technikai találmányok értelmes sorozata segítségével lehet azt létrehozni, milyen technikatörténetet kell ehhez konstruálni, természetesen nem vissza-, hanem előremenőleg. Sajnos, ahogyan semmiféle bizonyítékát nem leljük egy esetleges azonnal történő, instancionális teremtésnek, ugyanúgy nem képzelhető el az instancionális 15