Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 6. szám - Dávid Gyula: Címszavak (Mutatvány a romániai magyar irodalmi lexikon 5. kötetéből)

Budapesten, Cegléden, Szegeden, Debrecenben, április első felében Nyárádszeredában és Baráton.

A műsorban (vő. Benedek Elek irodalmi levelezése. III. 329.) általában Benedek Elek, Kacsó Sándor, Szentimrei Jenő, időnként Nyírő József és Bartalis János szerepelt; erdélyi költők verseiből György Dénes adott elő, s Szentimreiné Ferenczi Zsizsi Bartók, Kodály és Delly-Szabó Géza feldolgozta székely népdalokat énekelt. Több alkalommal olvastak fel Sipos Domokos verseiből, elbeszéléseiből is.

Az 1926-ban létrejött Erdélyi Helikon csoporton belül, s a húszas évek néhány nagy irodalmi vitájában (a Szűzmáriás királyfi elleni támadások idején, Benedek Elek helikoni „mellőzése" kérdésében, a „schisma-pór"-ben) a „székelyek" a nyilvánosság előtt is összetartottak, sőt olykor (mint például Tamási Áron Czímeresek vagy Kacsó Sándor Vakvágányon című regényeinek kiadása körüli belső vitákban) támogatni próbálták egymást, s politikai orientációjuk is rokon volt. Benedek Elek halála után azonban az irodalmi estek sorozata abbamaradt, s más jellegű konfrontációkra sem került sor.

„Irodalmunk szemszögéből nézve - írja Ligeti - ...e megmozdulás értékek feltárásával, színek megcsillogtatásával kecsegtetett... Vártuk, hogy felszínre hozzák a székely népnek mint kollektívumnak valódi mélységeit: vártuk, hogy éppen e néppel való közvetlenebb kapcsolataik révén szélesebb közönséget vonzanak az irodalom számára. Sőt tovább mentünk: székely színpadot is vártunk, egy új »kék madár« együttest, amely a székely népköltészet remekeit dramatizáltan elénk hozza..." (Súly alatt a pálma. 107.)

A „székely írók" közül a legjelentősebbek: Tamási Áron és Nyírő József műveiben az évek folyamán a kirívó székely regionális sajátosságok a magyar prózát gazdagító egyéni ízekké tisztultak, s az Ábel a rengetegben, majd a Jégtörő Mátyás (s mellette Tamási és Nyírő novellisztikájának legjava) révén az irodalomba általuk beemelt székely népi világ és világlátás egyetemes magyar irodalmi értékké nemesült. Ami pedig az erdélyi „kék madár"-drámát illeti, azt ugyan a nevét viselő színpadi irányzatnak sem sikerült megteremtenie, de az Énekes madárral kezdődően Tamási sajátos helyet vívott ki „népi játékaival a 20. századi magyar dráma történetében.

A harmincas évek derekán aztán előlépett az erdélyi magyar prózában néhány olyan fiatal (Bözödi György, Kovács György, később Horváth István), akiknél, bár témáikat a székely falu világából merítették, már alig található nyoma egy sajátos székely világlátásnak, sokkal inkább a székely népélet és sorsproblémák móriczi, illetve egy szociografikus szemlélet szerinti szépírói vagy félig-meddig publicisztikus ábrázolásának.

Irodalom: Balázs Ferenc: Székely mithologia. In: Versek, elbeszélések, tanulmányok tizenegy fiatal erdélyi írótól (Kv. 1923. 17-20. Újrakiadás: uo. 2003. Cseke Péter gondozásában).- Benedek Elek: Erdélyi sors (Bevezető előadás a székely írók kőrútján). Híd 1928/3-4. - Benedek Marcell: Magyar író tragédiája 1929-ben. Benedek Elek utolsó évei. (In: A Literatúra Almanachja. Bp. 1930. Újra közölve: Benedek Elek irodalmi levelezése. I. 1921-1929. 221-283)- Bányai János: A Székely Irodalmi Társaság kérdéséhez. Erdélyi Szemle 1932/9. - S. Nagy László: Székely Irodalmi Társaság. Erdélyi Szemle 1932/5-6. - Reményik Sándor: Abel a rengetegben. Jegyzetek Tamási Áron új könyve alkalmából. Erdélyi Helikon 1932/9. (Újraközölve: Zeng a magosság. In memóriám Tamási Áron. Szerk. Tamás Menyhért. Bp. 1997. 112-119.) - Tamási Áron: Székely irodalom. Magyar Hírlap 1932. okt. 9. - Kovács György: A székely népi- ség útjai. Kelet Népe 1937/8. - Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Kv. 1941.107-109. - Szentimrei Jenő: Irodalmi körutakon egykor és most. Igaz Szó 1955/1. - Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Bük. 1974.183., 253-259. - Benedek Elek Irodalmi levelezése. I-TV. 1921-1929. (Sajtó alá rendezte Szabó Zsolt. Bük. 1979-2002. L. főképp az 518., 527., 530., 540., 562., 584., 588., 633., 675., 681., 689., 697., 739., 741., 750., 926. sz. leveleket és jegyzeteiket, a hivatkozott irodalommal.)

90