Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 6. szám - Balázs Attila: Papszigeti melódiák (színjáték)

PISMÁNY: Az is igaz, pedig mekkorákat fürödtünk valamikor, hajjaj!

JÁKÓ: Bezzeg, rég volt, hogy én is átúsztam a Szentendrei-szigetre. Jó kis sport, feledésbe merült.

LOJAS: Azt én is nagyon szerettem. Emlékszem, minden nyáron megfulladt valaki...

FŰLIKÉ: Nem tudok úszni.

PISMÁNY: Mi?

FŰLIKÉ: Nem tudok úszni.

PISMÁNY: Létezik ma még ilyen? Nem tanítják a suliban?

FŰLIKÉ: Nekem nem jött össze, ennyi. Antitálentum vagyok.

Maga mögé hajítja a botocskát, majdnem eltalálja vele a színre lépő Tihamért.

TIHI (nevetve): A francba, még megvakítja az embert a beste kölyke!

FŰLIKÉ (rémülten): Jaj, bocsánat! Nem láttam...

APORBÁ: Ejnye, merd nem néztél, pedig mán tudhatnád hosszú idő óta... TIHI (Fülikéhez): Nincs semmi baj, pupák. Na, mennyi száztizenegyszer száz- huszonöt?

FŰLIKÉ: Tizenháromezer-nyolcszázhetvenöt.

Tihamér előkotorja a zsebéből a mobilját, leellenőrzi, majd csettint.

TIHI: És mikor született I. Géza Álmos nevű fia?

LOJÁS: Hát, ezer után...

TIHI: Csitt!

FŰLIKÉ: Ezerhetvenötben.

TIHI: Zseni ez a srác, nem megmondtam? Egyébként: hellósztok!

A többiek is: helló, helló.

TIHI (Fülikéhez): És hogy kerül a szamár az akváriumba?

FŰLIKÉ: Azt nem tudom.

TIHI: Úgy, hogy csacsihalat tesznek bele.

Flahotázik.

JÁKÓ: Fúúúúúú, ilyen olcsó poénnal etetni ezt az arany kölköt, hol szedted? TIHI: Mindegy. Nem megy a dolog?

PISMÁNY: Hát, ha megy is, másfelé megy.

TIHI: Ha nem, nem. Nem kell erőltetni. De megpróbálhatom idecsalogatni őket.

Leül a vízpartra, előveszi furulyáját és nagy beleéléssel játszik a víznek, játssza azt a dallamot, amelyet a női hanggal alkotott kettős jelenetében hallottunk. Játszik hosszan, amikor hirtelen nagyot döndül az ég, szél kerekedik, s kezd besötétedni. Tihi az égre pislant kópésan, majd megint nevet egy nagyot.

43