Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 6. szám - Balázs Attila: Papszigeti melódiák (színjáték)
JÁKÓ: Talpra magyar, tikkadt torok! Egyetlen, drága Fülikém! Korty nélkül mindjárt meghalok. EMIL: Kicsit erőltetett, kicsit távoli rímelés, de elmegy így, szerbektől. Jákó nem haragszik meg. Mindannyian felpattannak, leszámítva Lojást, aki valamiért nem iszik. Inkább cukorkát hajít a szájába. Vagy rágót. Körülállják Fűlikét. Jákó hatalmasat cuppant a homlokára, Fűliké majd’ fenékre ül tóle. Sört bontanak, rágyújtanak, vidámkodnak. Meg-megpaskolják Fűliké hátát, aki nagyon elégedett, miközben valahogy megpróbálja fának támasztani a kerékpárt. JÁKÓ: Igyunk a mi kis Deák Fülikénk egészségére, meg arra, hogy örökké tartson neki a vakáció itt, a szentendrei nagyinál! (Fülikéhez) Nem hoztál magadnak málnaszörpöt? FŰLIKÉ: Nem vagyok szomjas. Kérdezgetnek tőle ezt-azt, a kamasz meg élvezi, hogy legalább ilyen rövid ideig a központban van. PISMÁNY: Nincs meleged ebben a cuccban? Nem sülsz meg? FŰLIKÉ (vonakodik): Ah, semmi... Majd később leveszem, amikor még melegebb lesz. EMIL: Nem találkoztál Tihamér bátyóval? FŰLIKÉ: Láttam, ahogy átugrott előttem a csapáson. Intett, de nem jött oda, pedig mutattam neki a sört. Mintha azt mondta volna, hogy majd később. JÁKÓ: Fürge Faununk délelőttje. LOJÁS (ültéből): Délutánja. JÁKÓ: Oké, tudom, tudom, te hatokos. Most mégis délelőtt van. FŰLIKÉ (hangjában hirtelen szomorúság csendül fel): Igaz, hogy Tihamér bátyám nemsokára elutazik messzire? JÁKÓ: Igaz, de majd még vígabban jön vissza, ha megtalálta, amit keresett. PISMÁNY: Tán hiányozni fog a bolondja? FŰLIKÉ (zavarban): En csak... LOJÁS: Ugyan, hagyjátok már a gyereket! Jót tett veletek, most mit piszkáljátok? Szereti Tihit. Tihi néha tanítja furulyáim, meg beszél hozzá. Olyan kis árvácska ez a kölyök néha, úgy látom. (Fülikéhez) Már bocs, Fülikém. Fűliké hallgat. EMIL: Pecázni nem is taníthatja, mert azt meg ő nem tud. JÁKÓ: Amúgy az epéd rendben van, Emilkém? EMIL: Köszönöm. Majd ha nem érzem rendben, jelentkezem drága jó Gyuszikánknál. Hirtelen megszólal a Jákó botjának végére szerelt apró csengettyű. Gazdája odaugrik, bevág, de semmi. 41
