Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 6. szám - Balázs Attila: Papszigeti melódiák (színjáték)

ATYÁNK: Meg maga Aporbá.

EMIL: Persze, meg maga Aporbá. Ezer éve itt komyadozik ez az öreg a parton, mintha még ruhát se cserélne. Mintha gyökeret eresztett volna, és alig tudunk róla valamit. Imi-olvasni? Dunsztja sincs. Közben van egy olyan érzésem, hogy ősi szellemének kivételes képességeivel Aporbá bárhová eljuthat.

ATYÁNK: Ha így van, isteni adottság ez is. De legyünk türelmesek, és gondoljunk Máté evangéliumára. Benne pedig arra, hogy nincsen olyan titok, amely ki ne tudódnék.

EMIL: Ámen, atyám.

Ének.

EMIL: Aporbából lettünk, Aporbává leszünk.

ATYÁNK: Hess!

A női operahang egészen karakteressé válik, zeng, végül elhalkul.

PISMÁNY: Kiszel Tündének meg új kutyája van.

LOJÁS: Mért, mi történt a régivel?

PISMÁNY: Eltaposták.

LOJÁS: Azt a kis édest? Azt a kis cukimanót, azokkal az apró lábaival meg a nagy vörös farkával? Honnan tudod?

PISMÁNY: Olvastam az újságban. Ott, ahol azt is, hogy Norbi meg már kacsazsíros kenyérrel és borral is fogyni tud. Dolgozni akartam épp, hát nekiláttam leteregetni a padlót, mikor látom...

LOJÁS: Fenébe, hogy csinálja? Hogy nekem ez nem jön be?

PISMÁNY: Rossz helyre dugdosod.

LOJÁS: Mi?! Nem értem.

ATYÁNK: Csitt-csitt, gyermekeim.

EMIL: Az nem is a Kiszel Tünde kutyája volt.

Csend.

EMIL: Viszont tiszavirág.

LOJÁS: Most meg mit tiszavirág?!

EMIL: Csak azt mondom, hogy ezek kérészéletű figurák. Szappanbuborékok, értem? Puty-puty és kész! Tünde-Norbi, pinci-panci. Az örökkévalóság szempontjából egy fokkal jobb volt az a sztori, Pismánykám, a Ronaldinho gyerekkel, bár egyre pocsékabbakat tud játszani az a kölök is. Mindegy, vele, a palacsintával meg a lángra lobbant mellszőrrel. Ezt meg kell jegyeznem. Szinte a szagát is érzem. Nem rossz verbális teljesítmény egy festőtől.

ATYÁNK: Távol az is az örökkévalóságtól.

EMIL: Távol. De mit akarok mondani? Ha például Kiszel Tündét behelyettesítjük Mária Teréziával, biztosan nagyobb az esélyünk arra, hogy netán még holnap is emlékezzenek ránk.

37