Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Török Zsuzsa: Megelevenedik a holtak csöndes birodalma (Mikszáth Kálmán: A fekete kakas)

azt is megjegyzi, hogy a „babonaságok egyes apró motívumokban gyakoribbak Mikszáthnál, mint minden más magyar írónál. "10

Az egyértelműen pozitív értékelés ellenére A fekete kakas hangsúlytalan darabja a Mikszáth-életműnek. Különböző válogatásokban ugyan hétszer is szerepelt 1955-ig, franciára is lefordították, viszont nem gyakran emlegetett és értelmezett darabja a Mikszáth- szakirodalomnak. Pedig egyik legsikerültebb megvalósulása az 1899-ben már igen népszerű Mikszáth azon próbálkozásainak, amelyekkel korábban tematika és elbeszélésmód kapcsán az olvasókkal való kapcsolatteremtésben11 és a kísértet téma ilyen célú kiaknáz- hatóságában kísérletezett.

Tanulmányom célja a szöveg szorosabb értelemben vett, elbeszélői szólamokat és perspektívákat figyelembe vevő értelmezése. Ezt készítik elő a kísértet témának és általában a misztikus iránti érdeklődésnek a Mikszáth-művekben való jelenlétét tárgyaló, illetve a szöveg értelmezésében fontos szerepet játszó „kísértet" és „hálás halott" fogalmak jelentésének az áttekintésével foglalkozó fejezetek.

1. Mikszáth kísértettörténetei és a titokzatos iránti vonzalma

Mikszáth nem egy írásában foglalkozik a kísértet problematikával. A téma iránti érdeklődése szinte egész pályáján végigvonul, korai írásaitól a későbbiekig. Az 1878-as Egy igazi kísértet például egy házasságtörési esetről szól. A történetben a hajdani, de immár házas kedves kísértetnek álcázva csalja régi szeretőjét kastélyukba. A szerető még egy kísértettel is kész szembenézni annak érdekében, hogy hajdani kedvese által hímzett ködmönét visszaszerezhesse, amely kalandos módon épp hozzá (a kedveshez) került.12 Kellemes meglepetésére azonban a kísértet maga a hölgy. így már abba sem nehéz beleegyeznie, hogy a továbbiakban rendszeres időközönként megkísértse a kedves „kísértet". A Pesten megjelent történet szegedi változatát Mikszáth a János úr a politikus, avagy a szegedi kísértet című novellájában meséli ismét el.13

Egy másik kísértettörténetének hőse nem tud megegyezni nagynénjével házuk eladását illetően. Mivel az ősi fészekhez ragaszkodó ájtatos nagynénit a ház fele részben megilleti, ezért hősünk kénytelen furfangos megoldáshoz folyamodni: kísértetet fogad fel, és a rémült nagynénit végül így sikerül rávennie a ház eladására.14 A kísértet című novella jegyzetapparátusa a tréfacsináló kísértettörténetek közé sorolja ezt az elbeszélést. Ezek jellemző közös vonása ugyanis, hogy a kisértetjárások mögött rendszerint valamilyen huncutság húzódik meg. A házasságtörési, illetve a szerelmiháromszög-féle tematika kapcsán írt tréfás kísértettörténetek legsikerültebb darabja az 1892-1893-as Kísértet Lublón című.15

A szóban forgó történeteknek nemcsak a huncutság, a tréfacsinálás a közös jellemzője, hanem az is, hogy az olvasó a történetek végén racionális, mondhatni hétköznapi magyarázatot kap a misztikum feloldására. Ilyen tekintetben ehhez a csoporthoz sorolható a

10 Idézi Bisztray, i. m., 233.

11 Erről: Hász-Fehér Katalin, Utószó Mikszáth Kálmán elbeszéléseihez = Mikszáth Kálmán, A lohinai fű és más elbeszélések, Budapest, Unikomis, 1998, 289-293.

12 Mikszáth Kálmán, Egy igazi kísértet = MKÖM, 30. köt., Budapest, Akadémiai, 1965, 42-51.

13 Uő., János úr a politikus, avagy a szegedi kísértet = Uo., 66-71.

14 Uő., A kísértet = MKÖM, 31. köt., Budapest, Akadémiai, 1966,152-155.

15 Uő., Kísértet Lublón = MKÖM, 5. köt., Budapest, Akadémiai, 1957, 5-63.

59