Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 4. szám - VEKERDI LÁSZLÓ (1924–2009) - Iványosi-Szabó Tibor: "Már több század előtt nagy előhaladást tett" (A kecskeméti szőlőművelés kezdetei)
A magyar szőlőkultúra gazdag múltjának feltárását több tekintetben is serkentette — az itt többször idézett — Szőlőhegyek történetének forrásai l-TV. című sorozat. Égető Melinda és munkatársai nemcsak tudományos szempontból, hanem kiállításukat tekintve is kiváló kötetekkel gazdagították a szakirodalmat. Ezekben főként a Dunántúl különböző tájegységeinek és Tokaj-Hegyaljának szőlőkultúrájára vonatkozó írott emlékeket adtak közre. A sorozat I. kötetének előszavában dr. Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója megállapította: „...A különböző szőlővidékekről származó régi hegytörvények emellett nemcsak a sikeres működés titkaiba engednek bepillantást, hanem tanúságai is annak, hogy az adott területen 300-400 évvel ezelőtt szervezett keretekben folyt a bortermelés, a vidék a történelmi borvidékek sorába tartozik." Az itt közzétett anyag minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Kecskemét környékén legalább 450-500 év óta folyik megszakítás nélkül tömeges, szervezett és szakszerű szőlő- termesztés és borgazdálkodás. Ezek alapján ez a tájegység is méltán sorolható a történelmi borvidékek közé. Az országos fejlődés menetét bemutató szakemberek — érthetően — csak az egyes települések, vidékek múltjának tárgyilagos és részletes feltárásai alapján rajzolhatják meg a magyar szőlőkultúra fejlődésének, alakulásának útját. Nem rajtuk múlott, hogy nyomtatásban a kecskeméti szőlőhegyekre vonatkozó szabályzatot először és utoljára a XIX. század végén közöltek, és ezt is csak 1800-ban rögzítették. Tájegységünk, városunk anyagi kultúrájának feltárása, nem is akármilyen értékeink és eredményeink felmutatása, ápolása kizárólag a mi feladatunk. Ennek ilyen mérvű elhanyagolására nehéz mentséget keresni. BIBLIOGRÁFIA Égető Melinda 1993 Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Bp. 2001 Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. (Szőlőhegyek történetének forrásai I.) Bp. 2002 Hegytörvények forrásközlésének gyűjteménye (1470-1846) Bp, 2006 Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Veszprém vármegyéből (1626-1828). Bp. Égető Melinda — Dominkovits Péter: 2004 Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyékből (1551-1843.) (Szőlőhegyek történeténekforrásai III.) Bp. Homyik János 1860 Kecskemét város története, oklevéltárral. I. Kecskemét 1861 Kecskemét város története, oklevéltárral. II. Kecskemét 1927 Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét Iványosi-Szabó Tibor 1996 A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei 1. (1591-1711). Kecskemét 1998 Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig. (In: Bács-Kiskun megye múltjából XIV.) 71-167. Kecskemét 2008 Kecskemét mezővárosi autonómiájának keretei a XVII. században. (In: írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásából.) 13-81. Kecskemét Kocsis Gyula 2002 Kecskemét története a hódoltság idején. (In: Kecskemét története 1849-ig. Szerk.: Bárth János) 173-228. Kecskemét Mészáros László 1979 Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. században. (In: Bács-Kiskun megye múltjából II.) 58-286. Kecskemét Szabó Kálmán 1934 Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét 124
