Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 1. szám - Miskolczy Ambrus: A nyelvújítási viták metapolitikája (Kazinczy az egyéni szabadságért)
Miskolczy Ambrus A nyelvújítási viták metapolitikája Kazinczy az egyéni szabadságért Kazinczy szerint elsősorban a poéta és az író alkotja meg az irodalmi nyelvet.1 Az alkotás szabadságát nem korlátozhatja a nyelvtan. Főleg akkor nem, ha a grammatikusok nem ismerik a világirodalmat, és egy alacsonyabb nyelvi szintet akarnak normává emelni, mint szerinte a debreceni grammatikusok. Az általa több vonatkozásban tisztelt Verseghy Ferenccel is azért hasonlott meg, mert úgy érezte, grammatikai munkásságával az írói szabadságot korlátozza és megmerevíti a nyelvi állapotokat.2 És mindezt állami beavatkozással. Kazinczy megrettent, hogy Verseghy „a józan ész" nevében „az országlási hatalom által szeretne rákorbácsoltatni (lásd Élőbeszédét a Tiszta Magyarságban) hogy egységünk legyen".3 Más szóval azt akarja, „hogy az országiás az írókat világos törvény által arra kénytelenítse, hogy az észnek engedelmeskedjenek. Ahol annyiféle az értelem, valahány a fő, ott egy ességet csak a hatalom szülhet" — a Verseghy logikája szerint.4 Ezzel szemben Kazinczynál az írói szabadság egyben maga az általános emberi szabadság, vagy annak szimbóluma. Igaz, az író önkényeskedhet, de szembesül a közvéleménnyel, és ez dönt. Míg az a bizonyos törvényadó ész egyes ember esze, Kazinczy szerint a Verseghyé, állami támogatás súlyával pedig mindenhatóvá válik. Ez pedig zsarnokság, egyén és állam, egyén és egyén viszonyában egyaránt. „Egyik neme az elviselhetetlen despotizmusnak, hogy más úgy gondolkozzék, ahogy nekünk tetszik" — írta - mintegy intésként - fiatal barátjának, Gyulay Lajosnak.5 Logikusan következik ebből, hogy a döntés fóruma a nyilvánosság. Kazinczy eszménye: „elegáns, energikus, új zengésű szólás".6 Normája alapvetően esztétikai normának tűnik, de látni fogjuk, nem az. Normával harcolt volna a norma ellen? Részben igen. A normalizálás (vagy normalizálódás7) célja ugyanis alapvetően olyan nyelvi modell kialakítása, amely szabályozó erővel hathat a különböző nyelvi szintekre és szokásokra. A sztenderdizálás a nyelvhasználat intézményesen 1 Benkő Loránd: Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány tükrében. Bp., 1982. 22-23. 2 Margócsy István: A Révai-Verseghy-vita eszme- és kultúrtörténeti vonatkozásai. Klasszika és romantika között. Szerk. Kulin Ferenc, Margócsy István. Bp., 1990.26-34. 3 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára, továbbiakban: MTAKK, Ms 4750. Kazinczy - Bállá Károly, 1821. júl. 20. 4 Kazinczy Ferenc levelezése. I—XXIII. Bp., 1830-1961, továbbiakban: KFL XVII. 134. 5 KFL XVI. 308. 6 KFL m. 304. 7 Szathmári István: Kazinczy és irodalmi nyelvünk. Nyelvészeti dolgozatok, Szeged, 1969. 88. k. 57. 23
