Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 3. szám - Kovács Krisztina: Térkép repedésekkel (Táj- és térképzetek Mészöly Miklós novellájában)
mára. A Mészöly-korpuszban gyakori érzékelési mód („kimetszett látvány") eszköze lehet vonatablak vagy egy puska csöve. A megfigyelés ilyen módja a modernségben gazdag és végtelennek tűnő szépirodalmi bázisra épít. Robert Musil Távcsövezés című novellája vagy Alain Robbe-Grillet A kukkoló című regénye a „rések szemantikájának" csak kiragadott példái lehetnek. A Térkép repedésekkel a leírhatóság, pontos leírás képzetét kelti, ebből a szempontból a Térkép Aliscáról, vagy a Fakó foszlányok nagy esők évadján szövegéhez hasonlóan épül fel. Narratív „repedések" a történetben A novella több kis történetet tart kézben. Fő vonalai egy utópisztikus vonatát, egy bolíviai sivatag, egy 19. századi orosz kisváros és egy vidéki kocsma fragmentumai. A történetben az ismeretlen narrátor egy vonaton utazik, útitársai egy szoptató nő, két piros ruhás férfi, néhány részeg fiatalember. A sivatagi jelenetben ugyanez a szereplő egy idegennel kóborol, a vonatból a kisváros intertextuális közegébe érkezik. Később egy vidéki kocsmába jut, ezt a helyet elhagyva a történetből is távozik. A helyszínek látszólag mellérendelő viszonyban vannak egymással, a vasút tere mégis fontos, szimbolikus alakzattá válik. A vonat a szöveget összetartó helyszín, a határátlépések médiuma. Ez a hely mitikus és szimbolikus tér, jellegét és méretét rugalmasan változtató alakzat. Ilyen módon egy másik Mészöly-novella, a Bolond utazás vagonjára emlékeztet, amely mozgásban vagy vesztegelve, bizonyos pillanatokban ugyancsak elhatárolt helyszínt növel naggyá. A Térkép repedésekkel tere tehát hol osztott, hol totális világként működik, amelyből újabb és újabb mikroközegek nyílnak. Szirák Péter a hatvanas, hetvenes évek Mészöly-prózáját elemezve két irányt, a tapasztalati, tárgyias, valamint a fragmentarizáló, bricolage-szerű szerkezetet különíti el.6 A felszíni struktúrát tekintve a Térkép repedésekkel az utóbbi csoportba sorolható. Bár a referencialitással, történetiséggel való különleges kapcsolata, vagy a narrátor pontos rögzítést imitáló gesztusai a tárgyias- ságot sem zárják ki az olvasásból. A vonat mint a Mészöly-próza különleges tere A vasúti kocsi az elbeszélés tempóját adó, heterotopikus hely. A fogalom a Michel Foucault térelméletét alapozó tanulmányból (Eltérő terek) származik. A heterotopia olyan térformákat jelöl, amelyek különleges módon állnak kapcsolatban más helyszínekkel, felfüggesztve a hagyományos tér- és időviszonyokat.7 Györffy Miklós és Takáts József a Bolond utazás „millenniumi vasúti kocsiját" ilyen totalitást tételező közegként olvassák.8 Az egész Monarchia terét szimbolizáló, rendezett helyszín a hosszadalmas veszteglés, cselekvésképtelenség, reménytelenség enteriőrjeként bontakozik ki.9 Ugyanilyen jelentéstani szempontokat érvényesít Bence Erika a vonat 6 Szirák Péter: Nincs pont, csak folytatás (Mészöly Miklós). In: Uő. Az úr nem tud szaxofonozni. Sorozatszerk.: Keresztury T. - Körösi Z. József Attila Kör - Balassi Kiadó. Bp. 1995, 43-69., 50. 7 Michel Foucault: Eltérő terek. In: Nyelv a végtelenhez. Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Szerk. és ford.: Sutyák T. Latin Betűk Debrecen, 1999. 147-155., 151. 8 Györffy Miklós: A valóság kövületei. Mészöly Miklós: Sutting ezredes tündöklése. Új írás (28) 1988. 8. sz. 119-121., 120. Takáts József: A Bolond utazás mítoszai. Jelenkor (34) 1991. 1. sz. 73-77. 9 N. Tóth 2006, 113. 90
