Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye

május 17-én adta be Matolcsy felesége. A kérelemhez dr. Molnár Erik31 és Vörös János32 miniszterek nyilatkozatát is csatolta, amelyben elismerték, hogy Matolcsy segítette őket a háború idején, és hogy Matolcsy nem tanúsított demokráciaellenes magatartást. Matolcsy felesége kérte a pertörlést, mert már eddig az internálás és a rendőri felügyelet alatt is sokat szenvedett a férje, pedig semmit sem követett el.

Ilyen magas szintű kapcsolatok ellenére augusztus 15-én a politikai rendőrség kihallgatta Matolcsyt, aki elmondta, hogy dr. Molnár Erik ügyvéd jó ismerőse volt Kecskeméten, akit a nyilasok 1944 októberében letartóztattak. Ezt Tóth Lászlótól, a későbbi polgármestertől tudta meg. A városháza előtt hallotta, hogy Bajor csendőr alezredes és dr. Sándor József tiszti főügyész Molnár Erikről tárgyalnak. Bajor egyik női hozzátartozóját operálta korábban Matolcsy, amiért ő hálás volt neki, egyébként szerinte liberális felfogású volt az alezredes. Bajor lánya egy zsidó gyáros felesége volt. A beszélgetésbe Matolcsy is bekapcsolódott és Sándorral együtt kérték, hogy Molnár Eriket bocsássák szabadon, mert ők jótállnak érte. „A miniszter úr nyilatkozatban is elismeri, hogy a kiszabadításakor én is közre működtem" - jegyezte meg Matolcsy.

Vörös János honvédelmi miniszter távoli rokona volt Matolcsynak. 1944. október 15. után Vörös Kecskemétre menekült a Gestapo elől feleségével. Először Köncsög-pusztán rejtőzködött. Vörös felesége hívta ki ide Matolcsyt, hogy a férje csak benne bízik meg, és „rám bízta a sorsát." Innen október 20-a körül Dobák főorvos segítségével vitték a városi kórházba, ahol álnéven rejtegették őket. Október 25-én Vöröst és feleségét a Ferences barátoknak adta át, a továbbiakban ők bújtatták.33 „A felszabadulás után a barátok adták át a Honvédelmi miniszter urat és feleségét az orosz parancsnokságnak, Vörös miniszter úr a fenti tényt írásbeli nyilatkozatban ismerte el."

Dr. Matolcsy ügyében kihallgatták a város vezető orvosait is a politikai rendőrségen. Dr. Merétey Sándor kórházigazgató főorvos, egyetemi magántanár elmondta, hogy a MONE kecskeméti szervezete 1937-ben vagy 38-ban alakult meg, ekkor a vádlott lett az

31 Molnár Erik Kecskeméten élt a két világháború között, ügyvédként dolgozott a városban és a jogakadémián is tanított. Kecskemét szovjet megszállását követően hat hétig a város helyettes polgár- mestere volt, majd 1944. december 25-től az ideiglenes kormány népjóléti minisztere. 1947-től tájékoztatási miniszter, majd külügyminiszter. 1948-49-ben Magyarország moszkvai nagykövete, majd igazságügy-miniszter és ismét külügyminiszter. 1953-tól a Legfelsőbb Bíróság elnöke, majd igazságügyminiszter. Tagja volt az MKP és az MDP Központi Bizottságának, 1944-től a haláláig országgyűlési képviselő. 1949-től egyetemi tanár volt az ELTE-n, nagy szerepe volt a marxista történettudományi kutatás és írás irányításában. 1949-es megalakulása óta igazgatója volt az MTA Történettudományi Intézetének. Forrás: http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html Utolsó letöltés: 2009. január 13.

32 Vörös János (1891-1968) főhadnagyként vett részt az első világháborúban. Helytállásáért magas kitüntetésekben részesült, ezért később felvételt nyert a Vitézi Rendbe. 1941-ben tábornok, 1944. március 19. után német nyomásra kinevezték a Magyar Királyi Honvéd Vezérkari Főnökség élére, majd május 10-én vezérezredessé léptették elő. Szeptembertől felismerte, hogy Magyarország létérdeke a háborúból való mielőbbi kilépés. 1944. október 15-i szerepe máig vitatott, mert „határozatlan utasításaival, kétértelmű magatartásával hozzájárult a kiugrási kísérlet kudarcához". A nyilasok elől bujkálva Kecskemétre menekült. Moszkvában 1944. november 7-től részt vett a fegyverszüneti, majd kormányalakítási tárgyalásokban. Tagja volt annak a küldöttségnek, amely 1945. január 20-án Moszkvában aláírta a magyar fegyverszüneti egyezményt. 1944. december 22-én honvédelmi miniszternek választották meg, 1945. november 15-ig állt a minisztérium élén, egyben a Honvéd Vezérkar főnöke volt 1946. március 2-ig. 1949. március 25-én letartóztatták, koholt vádak alapján 1950. június 9-én életfogytig tartó fegyházra ítélték. 1956. október 27-én szabadult, ezután visszavonultan élt Balatonfüreden. ítéletét 1990. május 18-án semmissé nyilvánították, http://www.rev.hu/sulinet45/ szerviz/kislex/biograf/voros_j .htm

33 A kecskeméti ferences szerzetesek R Károlyi Bemát atya vezetésével nemcsak a helyi üldözötteket, hanem a budapesti menekülteket is bújtatták. Fűzi 167. o.

71