Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye

felvett jegyzőkönyv alapján indult nyomozati anyagokat is kérjék be. Hencz tanúkat is felsorolt az elérhetőségükkel együtt, akik az igazát bizonyítani tudják, ők jórészt az MKP vezetői, és egy részük népbíró is volt: „Hegedűs László népbíró, lakik az MKP székhazában, B. Galla József népbíró, a népbíróságnál, Básti Ágoston MKP városi főtitkár, Balogh Lóránt politikai nyomozó, B. Galla Pál (Milovics falu I. u.) politikai nyomozó."

1946. március 8-án Hencz újabb levelet írt a kecskeméti fogházból a NOT-nak. Hencz kérte a NOT-ot, hogy határozzanak az ügyében. A baloldali embereket ő 1939-40-ben szervezte be a Nyilaskeresztes Pártba. A baloldali munkások a nyilaspárt felé orientálódtak 1940-ben, mert itt szabadon szervezkedhettek. A szervezkedést ő fedezte a hatóságok előtt, ezt igyekezett titokban tartani a vezetés és a hatóságok előtt is. Hencz kifejtette, hogy sokan, akik most magas pozícióban vannak, tovább voltak a nyilaspártban, mint ő, példaként felsorolta Básti Ágostont, az MKP főtitkárát, B. Galla Pál népbírót, B. Galla József népbírót, Halász Pál népbírót, Bódi Jánost, a Nemzeti Parasztpárt vezetőjét. Hencz szerint 1945. augusztus 29-én a rendőrségen a nyomozók akarata szerint történt a jegyzőkönyv felvétele. Leírta, hogy a kihallgatása miként zajlott: „ Ugye ez így történt, ellent mondani nem lehetett, ismételni kellett, hogy úgy történt. Aki a rendőrségen nem a nyomozó urak kívánsága szerint vallott, ott működésbe jött az »igazságot osztó gumibot.« Halott édesanyja emlékét „a vadállati bőrbe bújt nyomozó több mint két órán át a leggyalázatosabb módon gyalázta haló poraiba. " Szó szerint emlékszik szavaira, amit le is írt: „Bazd meg azt a büdös rothadt picsájú bárcás kurva anyádat. Emlékszel-e te disznó, mikor sánkórosra basztak azt a rothadt picsájú büdös kurva anyádat a katonák. Emlékszel-e, hogy a legnagyobb kurva volt Kecskeméten, az a te rohadt picsájú bárcás kurva anyád!" Hencz leírta azt is, hogy ez a trágár szidalmazás nagyon fájt neki és mindenbe bele kellett egyeznie. Erre az erőszakkal kicsikart jegyzőkönyvre építették fel később a népbírósági ítéletet. Hencz azzal is érvelt, hogy ha ez az augusztusban felvett jegyzőkönyv igaz lett volna, akkor miért vettek volna fel egy új jegyzőkönyvet novemberben is. Kifejtette, hogy nem érti, miért nem vették figyelembe a tárgyaláson az új jegyzőkönyvet.

Hencz levelében leírta azt is, hogy „a demokráciának szerintem jellemes és becsületes emberekre van szüksége. (...) Végtelenül csodálkozom azon, hogy itt Kecskeméten az államrendőrség tagjai közé beszivároghattak olyan egyének is, akik a rájuk bízott és a rendőrségi raktárba elhelyezett értékeket eltulajdonítsák." Hencz leírta, hogy a felesége nem volt nyilas, sőt zsidóbarátsága közismert volt. A legnehezebb időkben is több zsidó családot látott el élelemmel, mégis internálták és elvették mindenét.

Hencz észrevételi kérelmet írt a NOT-hoz 1946. március 12-én. Ebben kifogásolta, hogy B. Galla József népbíró négy éven keresztül a Nyilaskeresztes Párt tagja volt, majd mint népbíró a legszigorúbb büntetést kérte ellene. Hencz leírta, hogy 1944 tavaszán a kecskeméti Nyilaskeresztes Párt segítette a Gestapót a zsidók elhurcolásában, ekkor Galla mint vezető részt vett a nyilaspártban, így feltételezhető, hogy részt vett a deportálandók listájának összeállításában is. „A kecskeméti népügyészségen a nyilas Galla József népbíró Úr és társai ellen tett feljelentésemet, a lefolytatott nyomozás már igazolta. Tekintettel arra, hogy az általam feljelentett nyilas népbíró uraknak 4 éves nyilas tagságát, és nyilas tevékenységét iparkodott a kecskeméti Népügyészség homályba burkolni. Erre való tekintettel, a kecskeméti Népügyészség, minden tárgyalás megtartása nélkül, az iratokat az Országos Népfőügyészséghez terjesztette fel. A demokráciában szerzett érdemeik elismerése végett kérte a további eljárás megszüntetését. (...) A népbíróság több nyilas népbíróval rendelkezett", amit a nyomozás is igazolt. A nyilaspártban való tevékenységük igazolására tíz tanút nevezett meg Hencz címmel együtt.

Hencz újabb levelet írt a NOT-nak 1946. április 9-én, melyben fellebbezni kívánt a Kecskeméti Népbíróság végzése ellen és felülvizsgálatot kért ügyében. Ebben a levelében leírta, hogy 1945. december közepén kérelemmel fordult a Népügyészséghez, hogy a

65