Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye

kecskeméti rendőrségen fogva tartott felesége és a gyermeke ruháit és egyéb ingóságait a rendőrség raktárából szállítsák át az ügyészségre. A téli időre kérte a ruhákat a családja és a maga számára. A börtönben a lerongyolódott ruháit szerette volna lecserélni.

Ezt a kérését a politikai rendőrség elutasította20 „azon indoklással, hogy ők tőlem nem vettek el semmit, s így nincs mit visszaadni". Tanúkkal tudja igazolni, hogy az összes ruhájukat bevitték a rendőrség raktárába, ahonnét azok eltűntek. Kimutatást is mellékelt az ingóságokról, amiket lefoglaltak nála. Hencz véleménye szerint Szabó József nyomozó bűnsegéd az ügyben mert „az értékeinket eltulajdonítok munkáját saját akaratára-e, vagy a felettese dr. Dános Endre, politikai osztály vezető-helyettesének utasítására-e, akarja-e ezen értékek hollétét homályba burkolni." Hencz leírta: „Tény az, hogy feleségem és fiam őrizetbe vételével egyidejűleg a Németországból visszahozott összes értékeinket, a kecskeméti politikai rendőrség a rendőrségi raktárba szállítatta be." Hencz szerint az értékek eltűnéséért felelős a politikai osztály helyettes vezetője, a raktárosok és a beszállítást végző nyomozók, mert az értékeik nagy része eltűnt, ellopták. Hencz leírta: A „demokratikus államrendőrség kecskeméti politikai osztálya tudatában van mindazon értékeknek melyet tőlünk elvettek, és ez késztette dr. Dános urat arra, hogy idős Hencz Jánosnét internáltassa, így adódott mód és lehetőség arra, hogy a Hencz család értékeit eltulajdonítsák. Hogyan lehetséges az, hogy a Henczék tulajdonát képező értékeket a rendőrségen »csáki szalmájaként« kezelték. (...) Dr. Dános Endre úr ki úgy látszik a Demokráciát úgy értelmezi, hogy egyesektől mindent el kell venni és hogy a kifosztottak ne kereshessék a tőlük jogtalanul elvett értékeket, hát egyszerűen dr. Dános úr hatalmi joga lehetőséget [ad - R. R.[ arra, hogy a kifosztott feleket internálja. Dr. Dános úr azt hiszi, ha ő a feleségemet ütőkártyaként kezében internálva tartja, akkor talán nem merem az értékeinket rajtuk követelni. (...) Emiatt adódott elő, hogy ilyen és hasonló esetek folytán a demokratikus nemzetgyűlés előtt is rámutattak arra, hogy a kecskeméti rendőrségen több százezer arany pengőnek megfelelő értékek tűntek el."

Hencz feltette azt a kérdést is, hogy az 1945. november 13-án felvett jegyzőkönyvben megnevezettek ellen miért nem indult meg a bűnvádi eljárás. „Dános úr nem mert velük szemben fellépni? Ezek között a nevek között nem is egy négy éves nyilas múltra tekint vissza. Úgy látszik ezek az urak lehettek a múltban jó nyilas szervezők, 1940 őszétől az 1944. évi felszabadulásig, akkor pedig fordítottak egyet a köpönyegen és egyszerre jó demokratákká váltak. Talán a nyilas érdemeik elismerése fejében egyesek népbírói tagságot, mások pedig pártbéli főtisztség viseléssel bízattak meg a demokráciában. Miért hunytak szemet efelett a nyomozók1" Henz levelében azt is felvetette, hogy az ügyét a népbíróság nem tárgyalta 1946. január 11-én. Nem érti, hogyan hozhatott határozatot a népbíróság „az érdekelt felek meghallgatása nélkül." A végzést kéri nyilvánítsák semmisnek és tartsanak rendes tárgyalást. Hencz azt is kifogásolta, hogy a népbírósági tárgyalásán az egyik népbíró B. Galla József volt, „aki 1940 őszétől végig nyilas tag volt és ő szervezte be a vasgyári munkásokat."

Hencz 1946. november 12-én ismét írt a NOT-nak a szegedi fogházból, ide helyezték át ez év október 28-án. Ügyében semmisséget kért megállapítani az 1945. december 28-i ítélet kapcsán. A NOT 1947. szeptember 12-én tárgyalta Hencz ügyét. A NOT a Btk. 91. §-ának alkalmazásával két évre csökkentette Hencz börtönbüntetését, amelyből 1 év 11 hónap és 9 napot kitöltöttnek vett a NOT, mert azóta előzetesben volt. Enyhítő körülményként vették

20 1946. január 4-én dr. Dános Endre százados, a politikai osztály vezetője írt a Kecskeméti Népbíróságnak. Ebben Dános kifejtette, hogy Hencz János kérését, hogy hozzák át az ingóságait a rendőrség raktárából a fogház raktárába, „nem áll módomban teljesíteni, tekintve, hogy a nevezett őrizetbe vétele alkalmával a rendőrség semminemű ingóságot le nem foglalt és Hencz János őrizetessel együtt be nem szállított. Felesége őrizetbe vételének alkalmával, aki ellen közigazgatási úton internálás lett folyamatba helyezve olyan ingóságok őrizetbe vétele történt, amelyeknek tulajdonjogi vonatkozása tisztázatlan (nagy része magyar és német kincstári eredetű) a többinél a jogszerű szerzési mód meg nem állapítható. Miután Hencz Jánosnak és feleségének az ügye kettős jellegű, így az ingóságok átadása iránti kérelem elutasíttatott."

66