Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye
hogy a sok ügy miatt a népbíróság tagjainak a számát emeljék fel ötről tizenegyre.8 A népbíróságokkal párhuzamosan a rendeletnek megfelelően népügyészségeket is létrehoztak. A népbíróságok bírói tanácsába a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban részt vevő pártok delegálhatták a népbírákat. A Kecskeméti Népbíróságon két bírói tanácsot állítottak fel. A népbíróságok és a népügyészségek felállításával párhuzamosan a politikai rendőrség megszervezését is megkezdték. 1945. január 12-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány ülésén Erdei Ferenc belügyminiszter ismertette az államrendőrség újjászervezésére vonatkozó rendelettervezetet, amelyben kiemelt szerepet kapott a „demokratikus államrend védelme és megszilárdítása".9 Ezzel párhuzamosan már megkezdődött az új rendőrség kiépítése a szovjetek által megszállt területeken a helyi Nemzeti Bizottságok10 irányításával, amelyekben a vezető szerepet az MKP játszotta, így a rendőrség megszervezésében, irányításában is jelentős befolyást szereztek. A népügyészségek, a népbíróságok és a politikai rendőrség szorosan együttműködött a háborús és népellenes bűnösök felkutatásában és felelősségre vonásában. E szervek kecskeméti működéséről megállapíthatjuk, hogy elsődleges céljuk a régi elittel való leszámolás és az állampolgárok megfélemlítése volt, annak érdekében, hogy előkészítsék a „terepet" a kommunista egypártrendszer kiépítéséhez, a totalitariánus rendszer bevezetéséhez. A kecskeméti és a mai Bács-Kiskun megye területén korábban felállított népbíróságok működésével Tánczos-Szabó Ágota foglalkozott tanulmányaiban.11 Az 1948-as Magyar Statisztikai Zsebkönyv szerint a kecskeméti népbíróság 805 ügyet tárgyalt, amelyből 753-at fejezett be. A 297 elmarasztaló ítéletéből 32 vált jogerőssé, a 243 fölmentő ítéletből 13 lett jogerős, egyéb módon 213 ügyet fejeztek be. A szabadságvesztésre ítéltek közül 154 főt egy éven aluli, 108 főt egytől öt év börtönre, 27 főt öttől tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek. Három főt öttől tizenöt évig terjedő kényszermunkára ítéltek, továbbá két főt legalább három év, 22 főt legalább öt-tizenöt év, míg két főt életfogytiglani kényszermunkára ítéltek, további 10 főt vagyonelkobzásra. A halálra ítélt öt főből négyet kivégeztek.12 Az áttekintett perek dokumentumai alapján megállapíthatjuk, hogy a helyi népbíróság szigorú ítéleteit másodfokon a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) rendszerint mérsékelte, gyakran oly módon, hogy a már eddig letöltött büntetést szabta ki az elítéltre, vagy felmentette őket.13 A Kecskeméti Népbíróság 1948 októberében fejezte be működését. A Kecskeméti Népbíróság iratai közül a háború előtti és alatti helyi elitre vonatkozó perek dokumentációját tekintettem át, az egyes peranyagok jelentős mennyiségű információt tartalmaznak az új politikai vezetőkre és a politikai rendőrség működésére nézve. Az 8 A KNB 1945. február 15-i ülésén Neuwirth Miklós MKP tag „sürgeti a népbíróság felállítását", a napokkal korábban megjelent kormányrendeletet még nem ismerték Kecskeméten. Iványosi-Szabó 107. o. 9 Soós 82. o. 10 A Kecskeméti Nemzeti Bizottságot (KNB) 1944. december 16-án alakította meg három párt, a Független Kisgazdapárt (FKGP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az MKP. Iványosi-Szabó 58-59. o. 11 Tánczos-Szabó (2005): Népbíróságok működése a mai Bács-Kiskun megye területén 1945 és 1948 között. In: Szabó Attila (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából XX. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2005 és Tánczos-Szabó Ágota (2004): A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának népbírósági fondjai. Levéltári Szemle, 2004/3. 12 Magyar Katolikus Lexikon, www.lexikon.katolikus.hu (címszó: kecskeméti népbíróság) 13 Ez a gyakorlat a többi népbíróság vonatkozásában is megfigyelhető, ezért terjedt el szélesebb körben a háború után, hogy a NOT rövidítés „igazából" azt jelenti, hogy „Nem is Olyan Tragikus". 61
