Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye

egyes perek iratanyaga14 sok érdekes adatot, információt szolgáltat Kecskemét társadalmi, politikai viszonyaira nézve a vizsgált időszakban.

Az áttekintett bőséges népbírósági ügyek közül terjedelmi okból négy per anyagát választottam ki, hogy e tanulmányomban bemutassam. Az első Hencz János ügye, aki a kecskeméti Nyilaskeresztes Párt vezetője volt rövid ideig, ezért felelősségre vonták. A periratokból azonban az is kiderül, hogy az MKP helyi vezetői, a népbírák és a politikai nyomozók egy része korábban a helyi Nyilaskeresztes Párt tagjai voltak, továbbá az is, hogy Henczék ingóságainak jó részét ellopták a politikai rendőrségen. Liszka Györgyöt, a volt polgármester fiát, aki még nem töltötte be a 18. életévét, is a népbíróság elé állították, mert akarata ellenére besorozták az SS-be. Az ügy iratai alapján betekinthetünk a háború végén a menekültek helyzetébe, és az is kiderül, hogy a politikai rendőrség a fiút a büntetése letöltését követően internálta és továbbra is fogva tartotta. Dr. Matolcsy Károly főorvos annak ellenére, hogy két későbbi miniszter megmentésében is szerepet játszott a nyilas időkben, a város betegeiért is igen sokat tett, mégis nehezen szabadult az alaptalan vádak alól. Varga Gergely ügye pedig igen szemléletesen bemutatja, hogy miként is működött az igazságszolgáltatás és a politikai rendőrség Kecskeméten a szovjet megszállást követően.

1. Hencz János ügye

Hencz Jánost15 1945. augusztus 29-én hallgatták ki a politikai rendőrség nyomozói. Hencz 1939-ben lépett be a kecskeméti Nyilaskeresztes Pártba16, majd 1940 februárjától közel egy évig vezette azt. A kihallgatási jegyzőkönyv szerint Hencz is foglalkozott pártszervezéssel, hozzávetőlegesen 40 főt szervezett be, főként a kollégáit. 1939-ben a Beretvás kávéházban Hencz éltette Szálasit, amiért később 14 nap fogházra ítélték. 1941 elején a párton belül akció indult Hencz ellen, hogy kiszorítsák a vezetésből. Ezt az akciót dr. Sági József17, dr. Prém József és dr. Prém István vezették ellene. Az akció hamis vádak alapján sikerült 1941. április 4-én, majd ősszel kizárták a pártból is Henczet, aki ezt követően csak a MOVE-ban foglalkozott a politikával. 1944-ben dr. Farkas Ferenc alapította meg a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot (MNSZP) Kecskeméten. Dr. Farkas többször is hívta a pártba Henczet, mint a munkásság képviselőjét, de ő nem lépett be. Hencz az MNSZP Rákóczi úti helyiségében többször megfordult, beszélgetett a tagokkal, dr. Farkassal baráti viszonyban volt, gyakran együtt ittak valamelyik kocsmában. 1944-ben a vádlott a gettósítás idején a Károlyi utcai gettónál teljesített szolgálatot mint karhatalmi

14 Az egyes népbírósági ügyek dossziéi sokféle iratot tartalmaznak, általában megtalálhatók ezekben a politikai rendőrségen felvett kihallgatási jegyzőkönyvek, az ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyv, a vádirat, a népbírósági tárgyalás jegyzőkönyvei, az ítéletek, a NOT-ítéletek, a fellebbezések, a tanácskozási jegyzőkönyvek, az egyéb kérelmek és iratok.

15 Hencz János nevének írása nem egyértelmű, egyes iratokon Henz, máshol Hencz. 1897. május 10-én született, kőművessegéd. Orgoványon lakott, majd Kecskemétre költözött. 1921-ben tagja volt a Héjjas Iván által szervezett nyugat-magyarországi felkelésnek, 1938-ban belépett a Magyar Országos Véderő Egyletbe (MOVE), annak Kecskeméten választmányi tagja volt.

16 Miután a Teleki-kormány 1939. február 24-én betiltotta a Nemzeti Szocialista Magyar Párt - Hungarista Mozgalmat, alig két héttel később 1939. március 15-én Szálasi Ferenc vezetésével megalapították a Nyilaskeresztes Pártot. Paksa 72. o.

17 Dr. Sági József és dr. Prém István kecskeméti ügyvédek, mindketten évi 800 pengő kereseti adót fizettek 1941-ben, ami jelentősen elmaradt a helyi ügyvédek átlagos kereseti adójától (2041 pengő). Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (BKMÖL) XXV. 18. A Kecskeméti Népbíróság iratai 116/1946. Dr. Márkus Ferenc ügye.

62