Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 12. szám - Simoncsics Péter: Egyéniség és professzionalizmus (Lotz Jánosról és Weöres Sándorról)
ségéért felelős." (Weöres I. 1986: 223). Egy későbbi, Domokos Mátyás készítette interjúban már nem is tesz különbséget tudós és művész között, amikor azt mondja magáról, hogy ő: kutató. Most egy Lotzéhoz hasonló, különleges kísérletét mutatom be. Alkotásának címe és alcíme egyaránt figyelmet érdemel. Barbár dal (Képzelt eredeti és képzelt fordítás) (1944) Dzsá gulbe rár kicsere áj ni musztasz emo áj ni mankütvantasz emo adde ni maruva bato! jaman! öle dzsuro nanni he öle csilambo ábábi he ole bugle iningi he lünlel daji he! jaman! Szél völgye farkas fészke mért nem őriztél engem mért nem segítettél engem most nem nyomna kő! ajaj! könnyemmel mosdattalak hajammal törölgettelek véremmel itattalak mindig szerettelek! ajaj! vá pudd shukomo ikede vá jimla gulmo buglavi ele vá leli gulmo ni dede vá odda dzsárumo he! jaman! földed tüskét teremjen tehened véres tejet adjon asszonyod fiat ne adjon édesapád eltemessen! ajaj! (Weöres 1986 I.: 578) Láttuk Lotz Jánosnál, hogy a szonettkoszorú poétikai alakzata megfelelő szabályok alkalmazásával kétfelől is leírható: úgy is, hogy az alapszonettekből kiindulva jutunk el a mesterszonettig, és úgy is, hogy a mesterszonettből visszafelé indulva jutunk el az alapszonettekig. Továbbá láttuk azt is, hogy a nyelvi-poétikai összetevőknek alkalmasint megfeleltethetők más közegből való motívumok, s az ezekbe való „átfordítás" esztétikailag is értékelhető mintázatot ad ki. Weöres Sándor előttünk álló ikeralkotása - játék, aminek, mint minden játéknak, szigorú szabályai vannak. (A játék nem idegen a művészettől, sőt a tudománytól sem. Ki tudná például megmondani, hogy a sakkjáték művészet-e vagy tudomány? S mivel eldönthetetlen, ezért sorolják be a sportok közé.) Ezek a szabályok a szavak e két „halmaza" közti megfeleléseket határozzák meg. A „játék" abban áll, hogy a költő azt mondja, hogy a képzelt eredetié az elsőség, s a képzelt fordítás csak szekunder alakzat, holott a valóság éppen fordítva igaz: ő a magyar „fordításból" állította elő a képzelt „eredetit", s állíthatnánk elő ebből mi is, ha volna rá időnk, ennek az „eredetinek" a nyelvtanát. Csak jelzem, hogy ilyen nyelvtani vázlatot magam is készítettem, egy meglehetősen részletekbe menő „grammatikácskát", amiből be is mutatok itt néhány mintát a fordítást lehetővé tevő két nyelv közti „izomorfizmust"demonstrálandó: Szótár áí ni musz-ta-sz mankütvan-ta-sz emo öle dzsuro ' mért' 'nem; ne' 'őriz-té-T 'segít-ett-éT 'engem' prepozíció '-val ,-vel' 'könny' 84
