Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 9. szám - FALUDY GYÖRGY CENTENÁRIUMÁRA - Borsodi L. László: "Sátán és Isten foglya" (A költői képek mint világértelmező alakzatok Baka István költészetében)

szorítkozunk, hogy jelezzük a bakai költői kép alakulásának belső ívét, továbbgondolási lehetőségeit.

A November angyalához című kötet tárgya a halálközelség, a számvetés egy olyan, szerepeket váltogató versbeszédben (amely egyébként egységesíti is ezeket a szerepeket), amelynek megszólítottja Isten. „Egyre koncentráltabb körök köré vonja azokat a témákat, amelyek eddig is foglalkoztatták, most azonban szinte kizárólagossá válnak. Az istenkeresés (...) frivol hangja keserű váddal telik meg, az Istennel váltott csonka párbeszédek (...) a személyes vívódás gyötrelméről tanúskodnak. "92 A kötet verseinek beszélői - különösen a Gecsemáné és a Philoktétész című ciklusok darabjaiban (Gecsemáné, Zsoltár, Én itt vagyok) - egyes szám második személyben szólítja meg Istent. Ez a közvetlen megszólítottság, a folyamatos hozzá szóló beszéd hat az újdonság erejével Baka kései verseiben93, szemben a korábbi szövegek beszédhelyzetével, amelyekben többnyire egyes szám harmadik személyben beszél „Róla". Isten abban közös az eddig interpretált költemények Istenével, hogy az én beszédében, nyelvben jön létre, tehát teremtett figura. A kései szövegekben a halál közelségében, határhelyzetben az én önmagával, létével való számvetésének a lehetőségévé válik:

„Nem ejtesz át ily könnyen a bőröndöm Becsomagolva és lezárva áll az Ajtóm előtt rég útra kész vagyok".

(Gecsemáné)

„Egy-két paragrafust megszegtem én a Tízből alpontokról nem is beszélve"

(Zsoltár)

Baka István kései számadás verseiben a lírai én Istenhez szóló beszéltetésével a könyörgés beszédfajtáját alkotja meg. Németh G. Béla József Attila kései verseire vonatkoztatott megállapítása Baka költeményeire is érvényes: „nem a tisztelő és kérlelő könyörgést, még csak nem is az agresszív istenkényszerítő, hanem a kétségbeesetten istenteremtő könyörgést" alkotja meg, aki amellett érvel, hogy figyeljen rá, a könyörgőre, hogy az kívánsága szerint cselekedjék:94

„De jobban élsz a vírusban s a rákban Mint a tehozzád esdeklő imákban S ha megtagadlak azzal adnék létet Neked hát nem tagadlak s végre véged Megszabadultam tőled mégis árvád Vagyok Uram ki várva várva vár rád."

(Én itt vagyok)

92 Nagy Gábor: „...legyek versedben asszonánc", 195.

93 „mégse úgy legyen ahogy Te / Akarod hanem ahogy én ahogy / Én akarom én akarom Uram." (Gecsemáné); „Nem kértelek s nem kérnélek ma sem / Oly félszeg voltam véled Istenem" (Zsoltár); „Én itt vagyok de hol vagy te Uram" (Én itt vagyok) stb.

94 Németh G. Béla: A semmi sodra ellenében (Egy, a kései József Attila költészetében fontos kérdéskör), 77-103.

91