Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben 1945–1948: Rex József

között Szántó Zoltán2 volt belgrádi magyar nagykövet, valamint a budapesti jugoszláv követség két egykori munkatársának és a Rajk-perben súlyos börtönbüntetésre ítélt Lazar Brankovnak és Zivko Boarovnak3 tanúként történő kihallgatási jegyzőkönyveit tartalmazza. A harmadik dosszié, Rex József és társai 2.1.1./95. - V-142734/1., Hegedűs József, Gondi Ferenc és Csuka Zoltán perújítási anyagait tartalmazza, 45 sorral és 237 lappal zárul 1956. szeptember 20-án. E dossziéban található például a Legfőbb Ügyészség 1954. novemberi perújítási indítványa, az ügyükben 1956 folyamán Norm György legfőbb ügyész elítéltek ártatlanságát elismerő igazolása, Csuka Zoltán perújítási tárgyalási jegyzőkönyve, illetve az ügy kapcsán keletkezett kézzel írott bírósági jegyzetek stb.

Az életrajz rekonstruálásához még egy internetes forrás volt segítségemre, a kisvárdai Fischer, illetve a bécsi Gánsler zsidó családok eredetét kutató honlap. Ezen található Rex Józsefnek öccse, Reksz Tibor temetésén 1966 júliusában, Bostonban elmondott beszéde.4 Tanulmányunkhoz emellett a magyar-jugoszláv kapcsolatok témakörében végzett sokéves kutatásaink eredményeit és levéltári forrásait hasznosítottuk.

Gyermek- és ifjúkor

Rex József gyermek- és ifjúkoráról forrásaink, érthető módon, igen keveset mondanak, a fontosabb életrajzi adatokban azonban eligazítanak. Ezek szerint 1920. augusztus 1-jén született Budapesten, baloldali zsidó családban. Apja, Rex Izidor (1893-1944) kereskedősegéd, anyja Gánsler Margit (1896-1971) varrónő volt. Egyetlen, Tibor nevű öccse 1924-ben született, akihez szoros testvéri kötelék fűzte élete végéig. A család anyai, Gánsler-ága révén egy híres rokonnal is dicsekedhetett, bár ezt a felülvizsgálat során sokszor elmondott és leírt

2 Szántó Zoltán (1893-1977) szociáldemokrata, majd kommunista politikus. A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg ezredparancsnoka, majd hadosztály-politikai megbízott. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezésében. Később visszatért Magyarországra, letartóztatják, súlyos börtönbüntetésre ítélik. 1935-ben a Szovjetunióba emigrált, ahol a Komintern titkárságán dolgozott, egy időben a KMP KB Ideiglenes Központi Bizottságának vezetője. A háború alatt a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának, a Kossuth rádiónak a főszerkesztője. 1945 nyarán tért haza. 1947-49 között belgrádi és tiranai, majd párizsi és varsói követ. Nagy Imre híveként fontos szerepet játszott az 1956-os forradalomban. November 4-én a jugoszláv követségre menekült feleségével, majd mikor társaival elhagyták a követséget, a szovjetek letartóztatták, Romániába internálták. 1958-ban térhetett haza. Büntetőeljárás nem indult ellene.

3 Lazar Brankov (1912-7) a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő jugoszláv delegáció tagja, a budapesti jugoszláv követség beosztott diplomatája, majd ügyvivője, aki a Tájékoztató Iroda Jugoszlávia-ellenes határozata után politikai menedéket kért Magyarországon. 1949 februárjában Moszkvában egy Tito-ellenes emigráns kormány megalakításának lehetőségéről tárgyalt. A Rajk-per negyedrangú vádlottja. Életfogytiglani fegyházra ítélték, 1956 áprilisában szabadult, majd Franciaországba emigrált.

Zivko Boarov (1921—?) jugoszláv kommunista, partizán, 1947-től a jugoszláv követség sajtóattaséja. 1948 júliusában szerelmi vitába keveredett Milos Moic jugoszláv újságíróval és halálosan megsebesítette. Az ügyet politikai gyilkosságként igyekeztek beállítani, de a Moic-gyilkosságból végül mégsem kreáltak nagy, jugoszlávellenes pert. Boarovot a Rajk-perben, illetve az azzal összefüggő perekben tanúként használták fel. 1953-ig ítélet nélkül ült, ekkor egy rövid eljárás keretében előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésért, hűtlenségért és államellenes szervezkedésben való részvételért életfogytiglani börtönre ítélték. 1955-ben amnesztiával szabadult. Visszatért Jugoszláviába, ahol Újvidéken, a Matica srpska-ban osztályvezetőként dolgozott nyugdíjazásáig.

4 http://au.geocities.com/pgaras/family_stories/tibor_reksz.htm A letöltés ideje 2009. február 12. Rex Tibor (1924-1979) az USA-ban már Reksznek írta a nevét.

91