Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa

Ahogyan a második világháború élménye, úgy a forradalom emlékének, elbukása fájdalmának újabb és újabb művekben történő megidézése még jó ideig kísérti Szalayt. A Norwalki Magyar Bizottság (Connecticut, USA) fölkérésére elkészítette az 1956-os forradalom és szabadságharc dombormű emlékművét: Hungary 1956 (fölavatták: 1969. június 1., Norwalk, Freese Park). A domborműavatás meghívóján az emlékállítók így fogalmazták meg a mű tematikáját: „A bal oldalon látható lovas a forradalom ragyogó, reményteli, dicsőséges kezdetét/kirobbanását szimbolizálja. Az orosz elnyomók brutális tankjainak agresszióját a földre zuhant ember jeleníti meg, akinek a keze hárfán, a szabadságmozgalmakat inspiráló költők és művészek szimbólumán nyugszik. A jobb oldalon fólszálló madár!galamb /szentlélek pedig az örök, legyőzhetetlen reményt képviseli." Az '56-os emlékműnél a norwalki magyarok évente megemlékeznek a forradalomról.73 Szalay elsősorban a forradalomhoz kapcsolódó művei révén lett az emigráció ismert és foglalkoztatott művésze. Argentínából az Egyesült Államok felé tartva, majd ott megtelepedve is Európában szeretett volna újra ismertté válni - elsősorban persze az argentínai rajzkönyveivel. Ezért fordult első, 1941-es rajzkönyve kiadó-szerkesztőjéhez, a Bécsben élő Kovách Aladárhoz is. Kovách Aladár elsősorban a Nemzetőr körében terjesztette Szalay rajzait, ami egyúttal persze nyugat-európai ismertségét is elősegítette. 1959-ben a bécsi VIT idején a magyar emigráns egyetemi hallgatók szervezte ellen-VIT plakátján Szalay Apokalipszis rajzának '56-os verzióját használták, igen hatásos falragaszt szerkesztve belőle. Szalay az 1970-es évek legelején többször megfordult (ösztöndíjjal) Párizsban, ahol egy francia kiadónak illusztrációkat is készített. Illyés Gyula verseihez született rajzaival a Látóhatár Illyés-számában szerepelt, és jelen lehetett az Irodalmi Újságtól a Magyar Műhelyig minden fontos emigrációs orgánumban. Ráadásul párizsi tartózkodása idején valamiféle áradó invencióval szinte ontotta a jobbnál jobb rajzait, mintha ez a Párizzsal történt harmadik találkozás hatott volna a legpozitívabban az ő művészetére. Ennek motivációi között talán az is szerepet játszik, hogy az Európába visszatalálás, visszaérkezés megelégedéssel tölthette el. S persze egy idő után a nyugat-európai emigrációval - ahogyan korábban az argentínaival - megromlott a viszonya.

Amerikában kiállításokat rendeznek a munkáiból, rangos amerikai kiadóknak kezd dolgozni, és húsz év távoliét után először 1966-ban hazalátogat Magyarországra.74 Ezzel tulajdonképpen elkezdődik az a hosszú, pozitív és negatív élményekkel telített időszak, amelynek a végleges hazaköltözés (1988), a Miskolcon való újra megtelepedés az eredménye. E folyamatban azonban igen lényeges vonzerőt jelentett Szalay számára az is, hogy egyes magyarországi könyvkiadók (Európa, Magyar Helikon, Szépirodalmi) illusztrációs feladatokkal látták el.

73 A domborműről Györfi Sándor szobrászművész készített hiteles másolatot, amelyet a Miskolci Galéria 1998. október 21-től mutatott be a Szalay-művek állandó kiállításán Miskolcon (Petró ház). Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 16/2006. (V. 10.) sz. rendelete a „Miskolc 1956" kitüntető díj bronzplakettjét Szalay Lajos Hungary 1956 domborműve alapján tervezte Varga Éva szobrászművész.

74 Tehetségesen rajzoló leányát, Szalay Klárát 1968-tól két évig a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára íratja be.

65