Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben 1945–1948: Rex József

A belgrádi követségen

A Magyarország és Jugoszlávia közötti diplomáciai kapcsolatok felvételére, miután a SZEB ez ellen nem emelt kifogást, pár nappal a párizsi békeszerződés aláírása előtt került sor. Szántó Zoltán követ 1947. február 4-én adta át megbízólevelét Belgrádban Ivan Ribarnak, a Jugoszláv Népköztársaság elnökének. A követség munkatársai, így Rex József másodosztályú titkár is, már januárban megérkeztek Belgrádba és megkezdték a követség működtetéséhez szükséges munkálatokat. A követség kinevezendő munkatársainak kiválogatásában alapvető szempont volt, hogy Belgrád ne emelhessen ellenük kifogást, így „reakciós múlttal" rendelkező nagykövet, vagy beosztottak kinevezése szóba sem kerülhetett. Mind Szántó, mind pedig Rex kinevezésénél kommunista párttagságuk fontos szerepet játszott. Emellett Rex esetében nyilván számításba vették a jugoszláv misszióhoz fűződő, széles körben ismert „baráti" kapcsolatait és nyelvtudását is. Rex erről egyik kihallgatása során így vallott: „Barátoknak és kommunistáknak tekintettem őket, s mint ilyenekhez minden tekintetben és kérdésben a legőszintébb voltam feléjük. Nyíltan feltártam előttük minden vonatkozású problémát, eseményt. Beszélgetéseink során többször szóba került a Külügyminisztérium és annak egyes beosztottjai, akik még a horthysta minisztériumból maradtak, és akik személyét a jugoszlávok kifogásolták. Ezen személyekről a beszélgetések során megmondtam véleményemet, jellemeztem őket, mint ellenséges személyeket. "41 A jugoszláv kormány Belgrádban nyilván továbbra is számított Rex „barátságára". Szántó követi kinevezése azonban kommunista múltja ellenére sem keltett ilyen osztatlan lelkesedést Belgrádban. Úgy tűnik, túlságosan is moszkovitának tartották. Brankov nem titkolta Rex előtt Szántóval kapcsolatos ellenérzéseit, és bizalmasan megmondta neki, hogy ők mást szerettek volna látni a belgrádi magyar követség élén, de hogy kit, nem árulta el. Rex továbbadta az információt Heltai Györgynek, a Külügyminisztérium politikai osztálya volt vezetőjének, de Szántó kinevezése mögött nyilván magasabb politikai erők álltak.42

A Külügyminisztérium személyi ügyei egyébként egyre komolyabb gondot okoztak Gyöngyösi külügyminiszternek. 1946 októberében Gyöngyösi, Bolgár Elek követ és Pödör László kabinetfőnök között hatszemközti megbeszélésre került sor. A megbeszélés célja az volt, hogy „megszűnjön a legkülönbözőbb helyekről történő ajánlásoknak eddig szokásos módszere, amely lehetetlenné tette, hogy tiszta képet kapjunk azokról az erőkről, amelyek a külügyi szolgálatnak rendelkezésére állnak, és sok esetben alkalmatlan személyeket helyezett a külső szolgálatok fontos posztjaira. "43 A külügyminiszter azt szerette volna elérni, hogy a követeket leszámítva, akiknek a kinevezése továbbra is pártközi politikai egyezkedés kérdése maradt volna, a külszolgálatra kiküldendő személyeket a Külügyminisztérium a maga szakmai szempontjai szerint válogathassa ki. Különösen fontosnak tartották a megfelelő nyelvtudást, illetve azt, hogy külföldi szolgálatra történő kiutazás előtt a jelöltek legalább egy évet itthon, a Külügyminisztériumban töltsenek. Nyelvtudása és itthon töltött szolgálati ideje szempontjából Rex alapvetően megfelelt ezeknek a követelményeknek, az pedig, hogy minden előzetes képzettség nélkül, politikai nyomásra került a Külügyminisztérium állományába, ekkor nem számított egyedülálló esetnek, annak ellenére, hogy a Külügyminisztérium korábbi személyi állománya ekkor még nem cserélődött ki radikálisan.

41 ÁBTL 2.1.1/94. „Rex József". Jegyzőkönyv Rex József elítélt kihallgatásáról. 1954. július 30.109. o.

42 Uo. Válasz a 2-6. kérdésekre. 70. o.

43 MOL XIX — J-l-o-KÜM Kabinet, 312/MK-1946. 2. doboz. Egyébként már korábban, 1945 decemberében felvételt hirdettek olyan fogalmazói tanfolyamra, amely révén lehetővé vált olyan rétegek külügyi pályára kerülése, akik elől ez a pálya korábban el volt zárva. Ilyenek voltak például „a zsidók, proletárok és a parasztok". Uo.

99