Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben 1945–1948: Rex József
Rex a belgrádi magyar követség épületét már a Zilahy vezette küldöttség 1945-ös jugoszláviai útja alkalmával szemrevételezte, tehát nagyjából tudták, hogy mi vár rájuk. Már ekkor jelezte, hogy az épület „használhatatlan" állapotban van, a felső két emelet a háborúban teljesen leégett, de a földszinti helyiségek sincsenek sokkal jobb állapotban, „leszakadt tető, gerendák, hamu és törmelék".44 Kiérkezésük után a valóság mégis hidegzuhanyként hatott rájuk. A követséget annak a reményében nyitották meg 1947 elején, és Szántó azzal vette át megbízását, hogy egyik legfontosabb feladata a követség épületének újjáépítése lesz. A felújítás azonban számos nem várt akadály miatt, köztük a Jugoszláviában bevezetett kötött tervgazdálkodás és a súlyos anyaghiány miatt késett, majd pedig igencsak akadozva haladt. A követség nem is az eredeti épületben kezdte meg munkáját, „méregdrága", ám a háború során lepusztult szállodai szobákban laktak, nem volt gépkocsijuk, kezdetben gyalog jártak. Szántó követ szemmel láthatóan igen nehezen viselte ezeket a meglehetősen kényelmetlen körülményeket. Budapestre küldött jelentéseiben sűrűn és panaszos hangon kérte munkakörülményeik javítását. Mint egyik 1947. áprilisi jelentésében írta, „bemutatkozó látogatásaim sorozatát a csatakos belgrádi utcákat róva, gyalogszerrel kellett lebonyolítanom. Gyakran kellett szégyenkeznem, hogy sáros lábbal állítottam be egy-egy követ vagy miniszter dolgozószobájába. Megtörtént, hogy megsajnáltak és autón küldtek haza. Az is megtörtént, hogy rossz időjárás következtében, az utolsó pillanatban le kellett mondanom látogatásokat, mire autót küldtek értem." Majd a nyomaték kedvéért még hozzáfűzte: „Nem jó dolog, ha egy követ munkakörülményei sajnálkozást váltanak ki kollégái körében. Nem kevésbé kínos a látogatók fogadása szűk, tisztának nem mondható szállodai szobámban, melynek mennyezetén a beszivárgó hóié fantasztikus freskókat képezett ki. (...) Ma délután az Avalán lesz egy fogadás, de még nem tudom, hogy részt tudok-e ezen venni. Most körültelefonálunk a városban megtudni, hogy melyik követ lenne olyan szíves autójára felvenni."*5 Más alkalommal még ennél is keményebben fogalmazott, hogy jobb belátásra bírja Budapestet. „Kínos dolog számomra állandóan ilyen természetű anyagi kérdésekkel foglalkozni. Lehetséges, hogy kormányunk nem tudja rendelkezésre bocsátani a követség fenntartásához szükséges összegeket. Ha valóban ez a helyzet, akkor belgrádi diplomáciai képviseletünket át kell szervezni, a követet vissza kell hívni és lássa el egy ügyvivő, egy-két irodai beosztottal, a legszükségesebb tennivalókat. "46 - írta. Szántó ekkor még nyilván nem sejtette, hogy visz- szahívására hamarosan sor fog kerülni, de nem a követség anyagi helyzete miatt, hanem a Jugoszlávia körül kialakult súlyos politikai válság miatt.47 48 Már-már zsarolta kormányát, amikor a következő szavakkal ecsetelte sanyarú helyzetüket: „Lehetetlenség, hogy a magyar követség a szomszédos országok és kis balkáni államok (Albánia!) követségeinél lényegesen rosszabb körülmények között dolgozzon. Magam részéről nem vállalhatom azt a kisebbrendűségi helyzetet, amelybe belekényszerültem. Nem szolgálja országunk érdekét, ha a magyar követ ágrólszakadt hajléktalanként érintkezik akár a jugoszláv kormánnyal, akár a diplomáciai testület tagjaival. "4S Helyzetét némileg enyhítette, hogy a jugoszláv kormány, értesülve nehéz helyzetéről, átmenetileg egy üres nyaralót bocsátott rendelkezésére, ennek berendezéséért azonban újabb „csatákat" kellett vívnia Budapesttel.49 44 MOL XIX - J-l-u-Gyöngyösi János-szn.-1945. 23. doboz 45 MOL XIX - J-4-a-Belgrád-40-1947. 1. doboz. 46 Uo. 47 Szántót Rajk László külügyminiszter 1949. január 27-én rendelte haza táviratilag. Közölte vele azt is, hogy „hosszú lesz itt-tartózkodása". MOL XIX - J-l-Z-Rejtjeltávirat. 1945. január 27. 48 MOL XIX - J-4-a-Belgrád -40-1947. l.doboz. 49 Uo. 57/biz.-1947.1. doboz. 100