Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - György Péter: A Lenin-emlékmű Londonban
is szinte láthatatlanná tett emlékmű magában hordta végzetét. Sir Arthur Mosley náci hívei folyamatosan megrongálták azt, hiába állított 1942 és 1945 között a helyi önkormányzat egy rendőrt Lenin emlékműve mellé, arról nem beszélve, hogy nevetséges kis fehér lécekből összeácsolt korláttal is védeni kívánta azt. így aztán 1945-ben, amikor a hirtelen jött orosz-angol fegyverbarátság értelmét, illetve jelentését is vesztette, a Lenin-emlékmű pedig politikai gesztusból kínos kötelességgé vált, s az őrzésnek vége szakadt, Lubetkin is lépni kényszerült. A mellszobrot a helyi önkormányzat gondjaira bízta, az emlékművet pedig az eredetileg a terveken Leninről elnevezett épület lépcsőházába kívánta volna áthelyezni, szemközt a portásfülkével, így remélvén a megfelelő gondoskodást arról. Ekkor azonban már 1951-et írtak, s az általa tervezett nagy, modem bérházat Leninről átkeresztelték Bevinre, s a „Housing Commitee" a Lenin-emlékművet inkább a raktárban kívánta volna látni, mintsem a lépcsőházban. Ekkor aztán, mit volt mit tenni, az általa tervezett emlékművet, tehát az üres keretet Lubetkin egy daruval kiemeltette a kerítésből, s úgy, ahogy volt, eltemette a Holford Square-en. Allan monográfiájában három kép látható az emlékműről, egy pedig a a temetésről, s Lubetkin maga is feltűnik a képen. Amilyen fegyelmezett, az angol társadalmi normáknak hosszú évtizedeken át eleget tévő életet élt Lubetkin, olyan sajátos és radikális az emlékmű eltemetése. Mintha mindaz a modern szubverzió, amelyet építészként nem élhetett volna ki, egy pillanatra hirtelen kitört volna, s helyet kapott volna ebben az igazi neoavantgárd akcióban, az eltüntetett nyomok, a radikális önfelszámolás művészetében. Mintha egy pillanatra egy másik emigráns, a menekült német zsidó gyerekből angol radikális művésszé lett Gustav Metzger autodestruktiv művészetének szelleme tűnt volna fel a londoni közparkban. Lássuk be: egy dolog Lenin-emlékművet avatni a Holford Square oldalán, de ugyanott eltemetni ugyanazt komolyan veendő akció. Ami azt illeti: erősen foglalkoztatja a fantáziám, hogy mi történt utóbb, mi történt azóta. Vajon ott van még a földben? A Holford Square máig egy Lenin- emlékmű temetője lenne? Mikor kezdődik az archeológia ideje? Mikor lesz valami leletté? Mikor válik le egy múlt a jelenről? Vagy idővel - számos munkálat folyik ám egy városban - kiásták azt, s kidobták? Lubetkin még hosszú évtizedekig élt Londonban, de amennyire tudom, később sem foglalkozott egykori műve sorsával, nachlebenjével, 74 TTT
