Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Végh Dániel: Mint észrevétlenül az irodalom peremén (Radnóti Miklós Don Quijote-átdolgozása)

Radnóti nem csak követi több-kevesebb következetességgel a francia kiadás beosztását követi, hanem terjedelmes - általában elbeszélő - részeket átültet szövegéből. Ahol nem a Hachette-féle változatból fordít, ott Győry Vilmos szerényen csak haszonnal forgatottnak titulált magyar fordításából merít. Mindenekelőtt Don Quijote és Sancho párbeszédeit takarják e szakaszok, amelyek a francia kiadásban is jól felismerhetően régiesebb, a XVII. századi szöveghez képest alig módosított formában szerepelnek. E helyeket csaknem szó szerint veszi át Radnóti Győrytől, ám a szöveget általában egyszersmind rövidíti, vagy átfogalmazással könnyít a spanyol megfogalmazást követő, idegenszerű szerkezeteken. Mindent egybevetve Radnóti szövege igen nagy mértékben valamelyik korábbi szöveg újramondásának tekinthető.

Akár a francia, akár a magyar „eredetiről" legyen is szó, Radnóti a jellegzetes fordulatokat megőrizve, de nem szó szerint követi forrását, amikor pedig mindkét szöveghez képest tömörít, Győry fordításából átvett kifejezésekből alkot új mondatokat. Olykor saját invenciójával gyógyítja a megcsonkolt részeket, míg máskor a két forrás keveréséből Győry-féle magyar szövegben szereplőktől eltérő fordítói megoldások születnek. Radnóti egyéni megoldásait mindenekelőtt a közmondások és tulajdonnevek fordításaiban fedezhetjük fel. A szent testvériség jelentésű Santa Hermandad, a XVI. században megalakított spanyol milícia (polgárőrség) nevét „magas Bíróság"-ra magyarítja - Mándyhoz némiképp hasonló módon, akinél rendőrség szerepel. A Cervantes szavaihoz e helyütt meglehetősen hű francia szöveghez, illetőleg az azzal egybevágó Győry-fordításhoz képest a testvériség jelentésmezejének elvesztése miatt új, de cervantesinek látszó elemeket hoz játékba:

Győrynél: „Most pedig egy szóval se mondj ellent, mert ha csak gondolatban képzeled is, hogy én akármely veszély elől, főleg pedig a mostani elől - melyben csakugyan lehet az ijesztésnek némi árnyéka - félelemből menekszem: akkor meg sem moccanok innét, hanem bevárom egyesegyedül nem csak a Santa Hermandad-ot, hanem Izrael tizenkét törzsökének minden testvérét és a hét Makkabüust és Kastort és Polluxot s a világ valamennyi testvéreit és szövetségeseit,"22 (218)

Radnótinál: Most pedig egy szóval se■ mondj ellent, mert ha csak egy pillanatig is azt gondolod, hogy csakugyan félelemből menekülök, akkor meg sem moccanok, hanem bevárom itt egyes-egyedül nemcsak a magas Bíróság embereit, hanem Izrael tizenkét törzsét, a spanyol hadsereget, Frankhon összes vitézeit és az óriások egész lovasságát! "23 (70, kiemelés tőlem)

Kétségkívül Radnóti hozzátétele az átdolgozást lezáró, [Don Quijote sírverse] címmel költeményként is számon tartott sírfelirat személyes hangú tercinái. A Cervantesnél tízsoros, a Hachette-kiadásban egyáltalán nem szereplő verset

22 Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Fordította Győry Vilmos. Budapest, Révai, 1942. I. kötet, 218.

23 Cervantes Don Quijote. Radnóti Miklós átdolgozásában. Budapest, Cserépfalvi, 1943. 217.

37