Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Végh Dániel: Mint észrevétlenül az irodalom peremén (Radnóti Miklós Don Quijote-átdolgozása)

Don Quijotéja Radnóti Miklós átdolgozásában, Enyvvári Herbert illusztrációival nagy sikerrel jelent meg." (97.) Nem kizárható, hogy a Don Quijote ifjúsági átdolgozásának ötlete, de legalábbis az a tény, hogy épp e regény lett a sorozat egyetlen megjelent darabja, összefügg Bálint György Don Quijote-víziójával. Azt, hogy Radnóti Cervantes-átdolgozása Bálint Györgytől nem teljesen független, az átdolgozás keletkezéstörténetének hiteles forrásokkal dokumentálható szakasza is alátámaszthatja.

Ferencz Győző monográfiájából tudható, hogy Radnóti Miklós feleségének küldött, mátraházi keltezésű - publikálatlan, és pillanatnyilag nem kutatható - leveleiben utal arra, hogy a Don Quijotén dolgozik.13 14 Az üdülési lehetőséget Ortutay Gyula szerezte a második munkaszolgálatból visszatért költőnek, aki föltehetően itt látott hozzá a munkához. Noha Ortutay a készülő Cervantes- átdolgozásról nem tesz említést, emlékező szavainak jelentőségét aligha becsülhetjük le: „az eljövendő magyar közoktatásügy gondjairól, feladatairól beszélgettünk, 1943 októberében. Azon az őszön mindkettőnknek akadt némi pénze, gondolom, Miklós a '43 őszére megjelent Orpheus nyomában kötetéért kapott honoráriumából tett félre erre az útra; a mátraházi vasutasüdülőben kaptunk két egyágyas szobát, s igen terveztük, hogy a tíz napot végigbeszéljük, alusszuk, olvassuk. [...] Két vers, '43 novemberi dátummal az itteni élményekhez kapcsolódik: egyik a Mint észrevétlenül, ahol is nemcsak a »megrendelésre fordít«, »eladja verseit«, »már szerződést bogoz« jut eszébe, hanem a záró strófa hangvétele is ezekre a napokra utal, legfőbb témánkra: »a gyermekekre gondol« — mondja a vers, s mi valóban főként az eljövendő fiatal nemzedékekről, az iskola, a művelődés eljövendő reformjáról beszélgettünk. (...) Bálint György sorsa is ott forgott akkoriban témáink között. Az Ötödik ecloga őt idézi. "u

Talán nem tévedés a Mint észrevétlenül háttereként a gyermekeknek szánt Don Qwzjofe-átdolgozásra is gondolni. Feltételezésünket erősítheti a szóban forgó költemény utolsó versszakának Ortutay által nem idézett, sokatmondó félsora:

És míg tollára dől, a gyermekekre gondol,

és nincs nehéz szivében most semmiféle gőg,

mert értük dolgozik, akár a néma portól

csikorgó gyárban élők s műhelyben görnyedők. (kiemelés tőlem)

Amennyiben a sorok mögött önéletrajzi vonatkozásokat sejtünk (amint a vers születésének körülményeit ismerő Ortutay teszi), gondolhatunk-e vajon Radnóti más, kifejezetten gyermekeknek szánt művére, mint a Cervantes-átdolgozásra, amin épp akkor dolgozott? Másfelől talán nem túlzás összefüggést sejteni a

13 ö. Ferencz Győző: i. m. 593. Radnóti Vas Istvánnak is küldött levelet Mátraházáról. Ebben a következőket írja: „A Don Quijotéf nyögöm, remélem, készen viszem haza. Aztán a Szerb Tóninak fordítottam le áhított Rimbaud-ját, véletlenül nem választott rosszul (Ma bohémé), ez minden. Verset nem írtam, a Búsképű lovag teljesen megevett." (Radnóti Miklós - Vas Istvánnak, Mátraháza, 1943. október 12. Közli: Monostori Klára: Vas István levelesládájából. Holmi 1994. augusztus 8.1102-1115.) Hálás köszönetemet szeretném kifejezni Bíró-Balogh Tamásnak, aki a levélrészletre felhívta a figyelmemet.

14 Ortutay Gyula: „Mátrai emlék." [1969] In Uő: Fényes, tiszta árnyak. Budapest, Szépirodalmi, 1973, 207.

34